A ’tudat’ nem főnév, hanem ige

A ’tudat’ egyik meghatározása így hangzik: a 'tudat' nem főnév, hanem ige. Ím, így hallottam: A ’tudat’ nem főnév, hanem ige. Azaz a ’tudat’ tudat, hírt ad. Miről tudat a tudat? A terében megjelenő tárgyakról, eseményekről, gondolatokról, érzelmekről. Egyes buddhista és taoista (?) körökben a ’tudat’ fenti meghatározása dívik. Az alábbiakban (vállalva az indexre kerülés … Continue reading A ’tudat’ nem főnév, hanem ige

Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Éppen René Guénontól olvasom A mennyiség uralma és az idők jelei (második javított kiadás: Debrecen, 2006, Kvintesszencia Kiadó) című művet. Mivel a fordító, Buji Ferenc nem magyarította a műben bőséggel előforduló latin és görög eredetű szavakat (ez nem kritika, csak ténymegállapítás), összeállítottam magamnak egy szószedetet a gyakran előforduló idegen szavakból és kifejezésekből. Talán másnak is hasznos lehet, ezért itt közzéteszem. … Continue reading Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Az ’alkémia’ szó eredetéről

A cikk PDF kiterjesztésben elolvasható itt: Jack Lindsay: Az 'alkémia' szó eredetéről. Az ’alkémia’ szó eredetéről Az ’alkémia’ szó az arab nyelvből ered az al- előtaggal. Annak fogunk utánajárni, mit jelent a kifejezésből a ’kémia’ rész. A görög nyelvben két alakban használták a művészet elnevezését: chemeia (ejtsd: khémeja) és chymia (e: khümeja). A két szó csak alkémiai szövegekben fordul elő, a … Continue reading Az ’alkémia’ szó eredetéről

B@szik b@szni vs. b@szni b@szik

18+ Figyelem: felnőtt, szókimondó tartalom! A Facebookon akadtam rá az alábbi gyöngyszemre. "Vs.": annyi mint 'versus', jelentése 'ellen, szemben, ellentétben'. Kérem először az alábbi párbeszédet olvassa el: - Lefeküdtél vele, mi?- Á!- Becsapsz, mi?- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán a váratlan fordulat! … Continue reading B@szik b@szni vs. b@szni b@szik