18+ Figyelem: felnőtt, szókimondó tartalom!
A Facebookon akadtam rá az alábbi gyöngyszemre.
"Vs.": annyi mint 'versus', jelentése 'ellen, szemben, ellentétben'.
Kérem először az alábbi párbeszédet olvassa el:
– Lefeküdtél vele, mi?
– Á!
– Becsapsz, mi?
– Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán a váratlan fordulat! Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!
Most kérem kattintson az alábbi hivatkozásra és olvassa el az értekezést az elejéről, a címbeli utalás pikantériája a bejegyzés végén olvasható. Figyelem, felnőtt, szókimondó tartalom:
pikantéria: ‘pikáns, erotikus jelleg’; ‘botrányos érdekesség’. A német pikant, Pikanterie szavak átvétele latinosított alakban; forrásuk a francia piquant (‘szúrós, csípős, pikáns’) a piquer (‘szúr’) igéből. A Pikanterie német szólelemény, s a szócsalád erotikai jelentésköre is a németben alakult ki (Magyar etimológiai szótár, pikantéria szócikk).
Álljunk meg egy szóra: b*szni
Olvasói „levél”
Egyik, szintén bölcsész Olvasónk ajánlotta figyelmünkbe a „b*szik” szó szótörténeti hátterét. Íme:
baszik: ‘közösül’; ‘‹a nyelv durva rétegében› nem törődik ‹vele›’: baszik rá.
A ma durvának számító szó eredetileg eufémisztikus okokból került a magyarba valamelyik ótörök nyelvből: türk, oszmán basz-, csuvas pusz– (‘megnyom’), egy ma már nem ismert, nyilván finnugor eredetű ige helyettesítésére. (Olyan szerepe lehetett a ~nak, mint ma a dug igének). Lásd még boszorkány (Magyar etimológiai szótár, baszik szócikk).
boszorkány – ‘varázshatalmú gonosz aszszony a mesékben’; ‘‹régebbi keresztény hit szerint› az ördög szolgálatába állt s annak segítségével varázslatokat művelő nő, esetleg férfi’.
Ótörök eredetű szó: üzbég baszargan (‘boszorkánynő’), csagatáj baszirgan (‘lidércnyomása van’). Ez és sok hasonló szó a török nyelvekben a basz– (‘nyom’) igető származéka (lásd baszik), tehát olyan lidércre vonatkoznak, amely a babonás hit szerint rátelepszik az alvó ember mellére, megnyomja, és ezzel kínzó álmokat idéz elő.
A ‘lidérc’ > ‘ártó szellem’ > ‘ártó varázst űző nő’ jelentésfejlődés részben az átadó török nyelvekben is kifejlődhetett. Az első jelentés eleven lehetett a pogány hitvilágban, s a keresztény tiltás folytán a népmesék világába költözött át; a második viszont a kereszténység felvétele után keletkezett. A boszorka népnyelvi, talán játékos-becéző elvonás lehet (Magyar etimológiai szótár, boszorkány szócikk).