Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

A taoizmus alapvetése: a lét eredendően van

A taoizmus, a többi ókori kínai vallástól és bölcseleti rendszertől eltérően, bevezeti a megnevezhetetlen dao 道, a lét eszméjét. E megnevezhetetlen létre tett néhány utalás a Daode jingben 道德經 így szól:

1. szakasz:

道可道,非常道。名可名,非常名。

A lét, mely kimondható, nem azonos az örök léttel. A név, mely megnevezhető, nem azonos az örök névvel.

7. szakasz:

人法地,地法天,天法道,道法自然。

Az ember a Föld törvényeit követi, a Föld az Ég törvényeit követi, az Ég a lét törvényeit követi, a lét saját természetének törvényeit követi.

25. szakasz:

有物混成,先天地生。

Van valami, ami a káoszból jött létre, korábbi az Ég és a Föld születésénél.[1]


[1] A wu 物 fő jelentése léteződolog, jelenség. Mivel itt a létre utal, inkább valaminek fordítjuk. A hun 混 (vagy hundun 混沌) elterjedt fordítása káosz, ami alatt a mai nyelvhasználatban rendszerint zűrzavart vagy összevisszaságot értenek (lásd a – szinte állandósult – szókapcsolatot: “Káosz és zűrzavar.”). Kozmogóniai használatában viszont (összhangban a görög szó eredeti jelentésével) a káosz arra az ősegységre utal, mely az elemek szétválását és így a létesülés folyamatát megelőzte.

42. szakasz:

道生一,一生二,二生三,三生萬物。

A lét létrehozza az egyet, az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt.

Figyelem! Eltérve a megszokott fordítói gyakorlattól, és a daót e kitüntetett jelentéstartományában nem útnak, hanem létnek fordítjuk.

Tesszük ezt azért, mert ezen jelentését (mely szerint a dao a világmindenség kialakulásának oka, forrása és feltétele), az “út” sem szó szerint, sem átvitt értelemben, sem kisbetűvel, sem nagybetűvel szedve nem adja vissza – még csak megközelítőleg sem.

A kérdésre, hogy milyen jelentéstartományában helyes útnak fordítani a daót, a bejegyzés végén még visszatérünk.

Miért olyan fontos a lét eszményének bevezetése?

Miért olyan fontos mindez? Mert a megnevezhetetlen dao, bár létrehozza a természet rendjét, törvényszerűségeit és a megnyilvánult természetet, végig megtartja megnevezhetetlen (transzcendens) természetét. Azaz ebben a szerepében nem ereszkedik bele a létesülés folyamatába, hanem megmarad mint megnevezhetetlen lét.

Ennek kifejtése a következő, kozmológiáról szóló III. részben válik esedékessé, ezért most csak röviden:

  • a megnevezhetetlen dao hozza létre az egyet, hatóerejét, az eredendő qit (yuanqi 元氣), amit Isabella Robinet az “erénnyel” de 德 azonosít, majd
  • ebből a hatóerőből jön létre a két “módosulat” a yinqi 陰氣 és a yangqi 陽氣 (azaz a kettő),
  • ami utána egymással elegyedve létrehozza a világot.

Fontos tehát, hogy az egy (azaz a dao hatóereje) alkotja és építi fel a világot, és nem maga a dao – az csak “teremtőként” elindítja a folyamatot. Ezért a “taoisták” között gyakran ismételt állítás, miszerint minden a dao része, ebben a formában nem igaz. Az állítás helyesen így hangzik: bár mindennek a dao az eredője, mindent a dao hatóereje alkot.

dao tehát a létesülés folyamatát meghaladó (azaz transzcendens), ugyanakkor a létezésben is benne rejlik (azaz immanens). Ez a benne rejlés azonban úgy történik, hogy végig megtartja időtlen, megnevezhetetlen öntermészetét, a dao ezért nem azonosul sem a létesülés folyamatával, sem a létezéssel. A transzcendencia tehát benne rejlik világunkban, de nem azonosul vele.

Ez már átvezet minket az alkímiai taoizmushoz, aminek egyik kulcsfogalma az emberben benne rejlő isteni vagy szellemi fény (shenming 神明), ami a taoista alkímia rendszerében a tiszta yang (chunyang 純陽) szikrája (a tiszta yang a megnevezhetetlen dao alkímiai megfelelője). Az alkímiai taoizmusról ezt a korábban megjelent tanulmányt ajánjuk Olvasónk figyelmébe.

Visszatérve az eredeti kérdésre

Miért érdemes akkor a három kincset ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel a taoizmus szerint?

Azért, mert így téve ki lehet lépni a létesülés folyamatából (ami természetét tekintve a yin-yang örökös körforgása, a változás és az idő síkjába vetettség), és be lehet lépni a lét időtlen hatóerejébe (avagy erényébe, de 德), végül pedig magába a megnevezhetetlen létbe.

Tehát a taoista együtt halad a természet törvényszerűségeivel azért, hogy egy “természetellenes” állapotot érjen el, ami meghaladja a természet időbeli körforgásaiban megjelenő halandóságot, és ezáltal halhatatlanná váljon.

Lásd az alkímiai taoizmus célkitűzését, ahol nyíltan ki van mondva, hogy a cél a halhatatlanság – ami ebben az értelemben a létezésből a létbe való “kilépés” (vagy belépés, nem tudom melyik a helyesebb megfogalmazás).

Megjegyzés: Mi a természetes? Ha tételezzük (ahogy a taoizmus tételezi), hogy a megnevezhetetlen dao előbb volt a megnyilvánult létezésnél (előbb kellett lennie, hiszen a létezés belőle született), és ez a megnevezhetetlen dao, vagy a mi fordításunkban a lét önmagától való (azaz nem született, így nem pusztul el, tehát halhatatlan), akkor ez a természetes állapot, és a létezésbe, valamint az időbe vetettség állapota (mely állapotban most vagyunk), a természetellenes.

Ennek fényében: együtt menni a természettel és meghalni, természetellenes, mert az időbeliség (a születés-halál) nem a létezés eredendő állapota; viszont kilépni az idő körforgásából és halhatatlanná válni, természetes, mert a létezés eredendő állapota a lét, a nem születés és a nem meghalás állapota. És ez a taoizmus eszményképe.

Na ez az apróság zokott kimaradni, amikor meghatározzák a taoizmust.

Összegezve és áttekintve

dao 道 vonatkozó jelentései, ami egyben felelet is a kérdésre, hogy mitől taoizmus a taoizmus:

Lét: a nemlétezést (wu 無) és a létezést (you 有), az emberi tapasztalati mezőt meghaladó alaplét (a wu és you kifejtését lásd a kozmológiai részben).

Törvény:

1. elsősorban a létesülés törvényszerűsége és folyamata (ahogy a lét létrehozza hatóerejét, majd az két végpont köré rendeződik stb.);

2. másodsorban a természet rendje, azaz a megnyilvánult természet rejtett és mögöttes mozgatórugója, vagy mondhatjuk, hogy a természet útja (ebben a jelentéstartományában tényleg lehet útnak fordítani).

Módszer: ahogy a fenti rejtett törvényszerűségekkel összhangban végezni kell a dolgokat (ebben a tekintetben tényleg az út, amin járni kell, és aminek egyik eszköze lehet a fent említett három kincs művelése).

További jelentései:

  • út, kocsiút;
  • mondani valamit (tárgyas ige).

Zárásként lássuk a medvét, mármint a meghatározást

A pozitív meghatározás jelen ismereteink és megértésünk szerint így hangzik, kettéválasztva a rendszer (azaz a taoizmus) és a rendszer követőjének (azaz a taoista) leírását.

A taoizmus:

Az ókori Kínában, a Hadakozó fejedelemségek korában testet öltött bölcseleti rendszer, melynek központi eszménye az önmagától való, megnevezhetetlen lét (dao 道), mely mindennek forrása. E létből, e lét által születik meg a hatóereje (de 德), mely aztán létrehozza és alkotja a világot. E létesülési folyamat a világ kialakulása után torzítatlanul nyilvánul meg a természet törvényszerűségeiben, és folyton megismétlődik körforgásaiban.

A taoista:

Az ember is a kialakult világ része, és ugyanúgy ki van téve a kozmológiai törvényszerűségeknek, mint bármi más. Az embernek lehetősége van megismernie e törvényszerűségeket, majd együtt haladva azokkal túljuthat azokon, és így kapcsolatba léphet a megnevezhetetlen léttel – ez a taoista célja.

Nézzük még egyszer a meghatározást (dőlt betűvel szedve), ellátva némi magyarázattal (sorbehúzással szedve):

Az ókori Kínában, a Hadakozó fejedelemségek korában testet öltött bölcseleti rendszer,

történeti vonás, mely legalább megközelítőleg megadja a keletkezés tér-idő metszetét

melynek központi eszménye az önmagától való, megnevezhetetlen lét (dao 道), mely mindennek forrása.

ontológiai (lételméleti) vonás, mely megadja a létezés okát és forrását

E létből, e lét által születik meg a hatóereje (de 德), mely aztán létrehozza és alkotja a világot.

metafizikai (a tapasztalati világ végső okaival foglalkozó) vonás, mely kozmogóniai (a mindenség keletkezése) elméletben kerül kifejtésre

E létesülési folyamat a világ kialakulása után torzítatlanul nyilvánul meg a természet törvényszerűségeiben, és folyton megismétlődik körforgásaiban.

kozmológiai (a világot fenntartó és mozgató erők) vonás, erre vezethető vissza a taoizmus természet iránti mély tisztelete (a világ keletkezésének folyamata a természet körforgásaiban mindig újra és újra lejátszódik)

Az ember is a kialakult világ része, és ugyanúgy ki van téve a kozmológiai törvényszerűségeknek, mint bármi más.

egzisztencialista (az embert saját léthelyzetébe állítva vizsgáló) vonás

Az embernek lehetősége van megismernie e törvényszerűségeket, majd együtt haladva azokkal túljuthat azokon, és így kapcsolatba léphet a megnevezhetetlen léttel – ez a taoista célja.

szoterológiai (megváltástani vagy üdvtani) vonás, mely megadja az ember lehetőségeit és irányt mutat lehetőségeinek kihasználására

A következő részben áttekintjük, hogy mindennek milyen következményei vannak a gyakorlókra nézve, azaz körbejárjuk a taoista művelés más eszmerendszerekhez való viszonyát. Utána pedig jön a finálé, a III. rész, melyben a megnevezhetetlen dao megnyilvánulásával, a létesülés rendjével és folyamatával foglalkozunk. Tájékozódjon a cikksorozat tartalomjegyzékében.

Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát. Minden, a www.aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen: valós névvel ellátott, témához kapcsolódó, tárgyilagos, barátságos hangnemben megfogalmazott, tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltetett, helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.