A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy a kínai kultúrkör erősen írásközpontú. Ebből következik, hogy a taoizmus megismerésének is a taoista szövegek megismerésével (azaz elolvasásukkal és helyes megértésükkel) kell kezdetét vennie.

Ebben a rövid bejegyzésben áttekintjük a taoista szövegek olvasásának és megértésének tanulási folyamatunkban betöltött helyét.

1. lépés: megismerés

Mit tanít a taoizmus, milyen alapelveket vall, hova szeretné eljuttatni, és hova nem szeretné eljuttatni követőjét, a ’taoistát’? Erre adnak választ a forrásszövegek.

2. lépés: helyes megértés

Aki olvasott már taoista (de tulajdonképpen bármilyen szakrális) szöveget, az tapasztalhatta, hogy a tanokat rendszerint nehezen érthető nyelven írják le, ezért a helyes megértéshez nagyon ajánlott megismerni a forrásszövegekhez írt szövegmagyarázatokat.

Az első két lépésben tehát olvasunk, szövegértést végzünk és szövegelemzést folytatunk – csupa olyan tevékenységet, amitől sokaknak feláll a szőr a hátán.

De nem nekünk! Mert mi tudjuk, valljuk és tapasztaljuk, hogy az adott bölcseleti/vallási/szakrális rendszer szövegeinek megismerése és megértése elvezet a tisztánlátáshoz, és a helyes észtani, fogalmi, elmei megértéshez, ami alapul szolgál a következőkhöz:

3. lépés: gyakorlás, tapasztalatok gyűjtése

Az eddig tanultak összekapcsolása egy kapcsolódó módszertan végzésével, és így testi, lelki, szellemi élmények megélése.

Figyelem! Bármilyen maradandó eredményt célzó művelés időt, energiaráfordítást, fegyelmet, kitartást, elszántságot, alázatot és türelmet igényel. Nem léteznek gyorsan ható csodamódszerek. Aki azt állítja, hogy léteznek ilyenek, az téved vagy hazudik – hiszen ha lennének én már megtaláltam volna őket 😉

Mi több, minden testi, energetikai gyakorlás személyes oktatást igényel, könyvekből, felvételekről nem ajánlott ilyen gyakorlatokat elsajátítani.

4. lépés: megkülönböztetés

Egy módszertan gyakorlása során különféle élményeink lehetnek (és lesznek is), ezek közül ki kell válogatnunk, hogy melyek mutatnak a taoista művelés célja felé (azaz melyek valóságos, értékes élmények, és melyek izgalmasak, „egzotikusak” ugyan, de a művelés irányultsága szempontjából pusztán másodlagosak).

Figyelem! A gyakorlók között megfigyelt elterjedt reflex, hogy az intenzív, erőteljes élmények biztosan jók és kívánatosak. Biztos ez? Mi van, ha nem egy élmény ereje, hanem milyensége a mérvadó?

A kérdés tehát: mely tapasztalásaink visznek minket közelebb ahhoz a célhoz, amit vizsgálódásunk legelején megfogalmaztunk? Ekkor jöhet jól némi szóbeli útmutatás a gyakorlás behangolásához.

5. lépés: belátás

Ha a helyes megértésre alapozva kitartóan gyakorolunk, annak biztosan meg lesz a gyümölcse, és belátjuk a tanban rejlő bölcsességet. Ez persze eltarthat pár évig vagy évtizedig – ami sokaknak rossz hír, hiszen olyan közegben élünk, ahol gyors eredményeket ígérnek (gyors házhozszállítás, gyors érzéki beteljesülés, gyors megvilágosodás). Nos, a maradandó értékekért meg kell dolgozni. Ez van.

Erre most fel lehetne persze hozni a fokozatos és a hirtelen megvilágosodás közti különbséget. Mivel nem ez a témánk, és a megvilágosodás amúgy is buddhista és nem taoista fogalom, legyen elég annyi, hogy a belátás nyilván egy pillanat műve, csak előbb az élmény megszületésének feltételeit is meg kell teremteni. A taoizmusban ez az alapok lefektetése, egy-két részletét lásd egyik korábban közzétett tanulmányunk ‘A gyakorlás állomásai‘ alszakasznál.

+1 ráadás

Közösségi élmény három szinten jöhet létre:

1. közös akciók (pl. közösen elvégzett munka) révén fizikai szinten,
2. közösségi élmények (pl. ünnepek) által lelki, érzelmi szinten, és
3. a közös szellemi élményeken (pl. eszmecsere, a megértés megosztása és megvitatása) keresztül szellemi szinten.

FONTOS! Ez a közös szellemi élmény nem születhet meg egy szellemi tekintély vak követése során, csakis önálló gondolkodás és eszmecsere révén.

Zárásként

A kérdésre tehát, hogy milyen szerepet tölt be a szövegolvasás és -elemzés a taoizmus tanulmányozásában, az alábbit feleljük:

1. megalapozza a művelést és így biztosítja a gyakorlás helyes irányultságát,
2. a helyes ismeretek megóvnak az önjelölt, tekintélyelvű vezetők hazugságaitól és féligazságaitól (hiszen egy tájékozott embert sokkal nehezebb félrevezetni, mint egy tájékozatlant),
3. a közös tanulmányok és az eszmecsere révén hozzásegít egy szellemi közösség kialakításához.

A folytatásban áttekintjük az általunk megfigyelt és a taoista művelés terén uralkodó hozzáállást. Az egyes részeket könnyedén elérheti a cikksorozat tartalomjegyzékén keresztül.