Munkásságának célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjon. Klaudy Kinga, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének alapítója 2013. augusztus 20-án vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Idézetek a beszélgetésből:
Az ELTE bölcsészkarán végzett. Hogyan és mikor vált egyértelművé, hogy fordítástudománnyal szeretne foglalkozni? Mi vonzotta e tudományterületben?
Az egyetem elvégzése után, mint ahogy ezt a nyelvszakos bölcsészek gyakran teszik, én is próbálkoztam fordítással, és közben felfigyeltem arra, hogy a nyelvek közötti különbségek milyen nagy hatással vannak a fordítói munkára. Mikor aztán megtudtam, hogy ennek a kérdéskörnek van nemzetközi szakirodalma, azaz, hogy a fordításnak nemcsak gyakorlata, hanem elmélete is van, rájöttem, hogy az elmélet jobban érdekel, mint a gyakorlat.
…
Legjelentősebb tudományos eredményei közé sorolják a fordított magyar szövegek aktuális tagolásának leírását, a magyar és az indoeurópai nyelvek fordításszempontú egybevetését, egy magyar-indoeurópai átváltási tipológia kidolgozását. Ön mely eredményét tartja a legfontosabbnak?
Nehezen tudnék választani, mert ezek az eredmények összefüggnek. A fordított magyar szövegek jellegzetességeinek kimutatása, leírása, magyarázata hozzájárul ahhoz, hogy a fordítók tudatosabban dolgozzanak. Ugyanezt a célt szolgálja annak leírása is, hogy az angol, francia, német és orosz nyelv hogyan áll szemben a magyarral és milyen műveleteket végeznek a fordítók, hogy a nyelvi korlátokat leküzdjék. Egész munkásságomnak az a célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjak.
Az interjú itt olvasható: http://www.elte.hu/hir?id=NW-4816 (megtekintés: 2013. 09. 13.)