Amikor megfogalmazódott az elhatározás, hogy csináljunk könyvkiadót, az első ötletek között felmerült az e-könyv is. Azaz, ha már könyv, akkor legyen elérhető elektronikusan is. Hiszen sokan használnak ma már táblagépeket és az e-könyv olvasók is meglehetősen gyakoriak.[1]
Villámkérdés: Ön szerint helyesen írjuk az e-könyv olvasó-t? Ha nem, Ön hogy írná? Megfejtésünk a bejegyzés végén olvasható.
Az e-könyv tehát:
- elterjedőben van,
- kicsit talán divatos is,
- passzol korunk technológiai elvárásaihoz,
- nincs szállítási költsége,
- talán környezetbarát is (?),
- és ami talán manapság a legfontosabb: gyorsan beszerezhető.
Mi szól akkor az e-könyv ellen?
Lássuk a mezítelen tényeket számok formájában. Mivel matekból nem vagyok túl erős, vegyük azt, hogy e-könyvünk kereken nettó 1000 forintba kerül. Nézzük, hogyan oszlik meg ez a vevőre terhelt ár.
Az alább felsorolt számok természetesen változhatnak némileg (az egyik kiadó kérhet kicsit több vagy kevesebb jogdíjat, egyik vagy másik kereskedő valamivel több vagy kevesebb jutalékot), viszont nagyságrendileg ezek az adatok megállják a helyüket, konkrét ajánlatok alapján állítottuk össze őket:
- a kiadó kér 25% jutalékot a jogdíjért (amennyiben saját műről van szó, jogdíj természetesen nincs, mi azonban fordításokat adunk ki egyelőre, tehát ki kell fizetni a jogtulajdonost is),
- az e-könyv tárolását, letöltését, a letöltések nyilvántartását nyújtó szolgáltató kér 30% kereskedői jutalékot,
- a hab a tortán, hogy az e-könyvön, szemben a nyomtatott könyvek 5% áfájával, 27% áfa van, és végül
- az e-könyv előállításának is van költsége, ez most legyen egyszeri 8000 forint.
Egy e-könyv árának megoszlása a „szereplők” között
Tehát egy bruttó 1270 forintos e-könyvből 270 Ft áfa formájában az államé, a fennmaradó nettó 1000 forintból 250 Ft a jogtulajdonosé és 300 Ft a kereskedőé. Ez összesen 820 Ft, így az eladási árból marad 450 Ft, amiből vissza kell jönnie a létrehozási költségnek, példánkban 8000 Ft-nak. Ehhez ~ 18 eladás szükséges. A 19 eladástól pedig elkezd dübörögni a bevétel, mert akkor a 450 Ft már „tiszta” haszon. Innentől fogva ennek az eladásonkénti 450 forintnak kellene lefednie az e-könyv előkészítésének lépéseit, úgymint:
- a fordítást,
- a lektorálást,
- a korrektúrázást,
- a grafikai munkákat,
- a tördelést,
- és ha mindez a költség megtérült, akkor jön a kiadó tényleges tiszta haszna.
Természetesen ha van nyomtatott kiadás is, akkor a kettőnek együtt kell kitermelnie ezeknek a munkafolyamatoknak az árát. Most tegyük fel, hogy nincs, mert úgy sokkal szemléletesebb a példa.
Nos, mindez még nyereséges is lehet, a kérdés ugye az, hogy hány eladott példányra számíthatunk? Hiszen ha a kezdeti 18 eladást követően még 1000 példányt sikerül értékesíteni, akkor a 450*1000=450 ezer Ft akár még le is fedheti a munkafolyamatokat és még marad is belőle egy kis nyereség.
És akkor a hidegzuhany: kémeink jelentése szerint e-könyvből már 20 eladott példány jónak számít, 30-40 pedig már „bestsellernek”. Tehát ha visszajön a 8000 forintos előállítási költség, akkor már lehet pezsgőt bontani.
Kérdőívünk az e-könyv iránti igényekről
A tisztánlátás érdekében egy kérdőívvel mi is felmértük, mire számíthatunk. Íme az eredmények (a lezárás estéjén 26 válaszadónk volt, Nekik külön köszönjük részvételüket):
1. kérdés: Vásárolt már e-könyvet? (bármilyen nyelven, bármilyen kereskedőtől)
Az első kérdésre adott válaszok száma és aránya
2. kérdés: Vásárolna taoizmusról szóló e-könyvet kiadónktól kb. 1200 forintért?
A második kérdésre adott válaszok száma és aránya
Nos, ha nagyon optimistán úgy számolunk, hogy mind a 19 válaszadónk tényleg meg is vásárolja leendő e-könyveinket (mindegyiket), mert az ár-érték aránnyal elégedett és a téma is felkelti érdeklődését, akkor a 19 vásárlásból visszajön az előállítási költség és még egy kávéra is futja.
A döntés
Ezért úgy döntöttünk, hogy belevágunk és lesz e-könyv is! Kell az a kávé…
…amit a fordító, a lektor, a korrektor, a grafikus, a tördelő és a kiadó egy nagy csészéből közösen fog elszürcsölni.
Villámkérdés: Ön szerint helyesen írjuk az e-könyv olvasó-t?
„Megfejtés”: ez egy idézőjeles megfejtés, mert mérvadó helyesírási kiadványban nem találtuk meg példaként feltüntetve az e-könyv olvasó szót. Mi az alábbiképpen gondoljuk:
- e-mail kötőjellel (az Osiris helyesírás szerint)
- e-mail cím két szó (az Osiris helyesírás szerint)
- e-mail olvasó az előző példa alapján szintén két szó
- e-könyv olvasó szintén két szó
Szerintünk. Viszont ha az email-t és az ekönyv-et kötőjel nélkül egybe írnánk, akkor a kártyaolvasó mintájára mi az ekönyvolvasó-t is egybe írnánk. Ha állást szeretne foglalni, szeretne hozzászólni, ne fogja vissza magát, kommenteljen!
[1] Ennek a megállapításnak az az alapja, hogy e sorok írójának ismeretségi körében néhány embernek van e-könyv olvasója, illetve e sorok írója szokott látni a villamoson embereket e-könyv olvasóval a kezükben. Látható, hogy a kiadó döntéseit befolyásoló előfeltételezések mögött roppant alapos kutatómunka húzódik meg.