A kínai nevek fajtái

Az alábbi idézet forrása Salát Gergely: A régi Kína története (ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest, 2009) című kötetének 22. oldala (illetve a Wikipedián is olvasható). A könyvet természetesen teljes egészében ajánljuk elolvasásra, címével ellentétben Kína történetét egészen 1911-ig, a császári korszak végéig tárgyalja.

Idomulva a számítógépes képernyő támasztotta körülményekhez a könnyebb olvashatóság érdekében a részletet az eredetinél több bekezdésre tördeltük, és félkövér kiemelésekkel, valamint aláhúzásokkal láttuk el. A dőlt betűs szedés az eredeti mű sajátja.

Az idézet kezdete:

Névadás

Kínában a családnevek és utónevek rendszere nagyjából a Hadakozó fejedelemségek korára (Kr. e. 5–3. sz.) alakult ki, korábban csak az arisztokratáknak volt nemzetség- vagy családnevük.

A kínaiban a családnév (xing 姓) megelőzi az utónevet (ming 名), csakúgy, mint a magyarban. A xing általában egyszótagos, de létezik néhány kétszótagos családnév is (pl. Sima 司馬, Zhuge 諸葛, Ouyang 歐陽).

Családnévből nincs használatban túl sok: jelenleg a száz leggyakoribb xing valamelyikét viseli a kínaiak 85%-a, s ezen belül is van néhány rendkívül elterjedt: a szárazföldi Kínában lakó hanok 7,9%-a Li 李, 7,4%-a Wang 王, 7,1%-a Zhang 張, s nem sokkal kevesebb a Liu 劉, a Chen 陳 és a Yang 楊 sem. A családnév apáról fiúra öröklődik, s a feleségek általában nem veszik fel férjük nevét.

Az utónevek egy vagy két szótagból állnak, s kiválasztásuknál nincsenek megkötések, vagyis gyakorlatilag bármely jelentéssel bíró szó lehet utónév (tehát nincs egy olyan névlista vagy utónév könyv, amelyből a szülőknek választaniuk kellene). A lánygyermekek gyakran kapnak nőiességgel, szépséggel kapcsolatos nevet (pl. virágokét), a férfiak pedig férfiasságra, erőre, sikerre utalót.

A régi Kínában az elit tagjai életük során több nevet is viseltek. 20 éves korukban, felnőtté válásukkor a férfiak – általában két szótagból álló – „adott nevet” (zi 字) kaptak, innentől fogva eredeti utónevükön csak szüleik, idősebb rokonaik szólíthatták őket, a velük egyenrangúaknak az adott nevet volt illő használni (az embernek saját magára azonban utónevén kellett hivatkoznia).

Az adott név gyakran valamiképpen utalt az eredeti utónévre. A császárok utóneve névtabu alá esett, vagyis uralkodásuk alatt az uralkodók mingjében szereplő írásjegyeket tilos volt leírni; ugyanígy, a szülőtisztelő ember sosem írhatta le szülei utónevét.

Sok írástudó idővel felvett nevet (hao 號) is választott saját magának (vagy kapott másoktól), s például ezen a néven jelentette meg műveit. A felvett név általában az illető személyiségére, lakóhelyére, kedvtelésére stb. utalt. Mindezek mellett léteztek még ragadványnevek, diáknevek, szerzetesi nevek, írói nevek, tiszteleti nevek stb.

A kivételesen kiemelkedő személyiségek haláluk után – érdemeikre utaló – halotti nevet (shi 諡) is kaptak, amelyen az utókor emlegette őket, az életükben használt név helyett.

Az elhunyt uralkodóknak emellett még úgynevezett templomi nevet (miaohao 廟號) is adtak, amelyen a nekik bemutatott áldozatok során emlegették őket. A kéttagú templomi névben dinasztialapítóknál csaknem mindig szerepelt a zu 祖 („ősatya”), a további császároknál pedig a zong 宗 („ős”) írásjegy.

Manapság a család- és utóneveken kívül más neveket nemigen használnak, bár az írók gyakran jelentetik meg műveiket írói álnevükön. A múltban azonban a kínai névadási gyakorlat, mint láttuk, meglehetősen bonyolult volt, s egy személy számos különböző néven is szerepelhet a forrásokban.

A jelen jegyzetben mindenkit azon a nevén említünk, amelyet az utókor a leggyakrabban használ. Az uralkodóknál ez leggyakrabban a templomi név, illetve a Ming- és Qing-kori császároknál az uralkodási éra (lásd később) neve (nianhao 年號), ami szigorú értelemben ugyan nem számít névnek, de a gyakorlatban akként szokás használni.

Az idézet vége és a névtípusok áttekintése

  • családnév (xing 姓)
  • utónév (ming 名)
  • „adott név” (zi 字): 20 éves korukban, felnőtté válásukkor a férfiak általában két szótagból álló nevet kaptak
  • felvett név (hao 號): általában az illető személyiségére, lakóhelyére, kedvtelésére stb. utal
  • egyéb nevek: ragadványnevek, diáknevek, szerzetesi nevek, írói nevek, tiszteleti nevek stb.
  • halotti név (shi 諡): kivételesen kiemelkedő személyiségek haláluk után érdemeikre utaló nevet kaptak (ezen az utókor emlegette őket)
  • templomi név (miaohao 廟號): az elhunyt uralkodóknak adták, amelyen a nekik bemutatott áldozatok során emlegették őket, kéttagú templomi névben dinasztialapítóknál csaknem mindig szerepelt a zu 祖 („ősatya”), a további császároknál pedig a zong 宗 („ős”) írásjegy

Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát. Minden, a www.aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen: valós névvel ellátott, témához kapcsolódó, tárgyilagos, barátságos hangnemben megfogalmazott, tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltetett, helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.