Az üresség (xu 虛) a taoizmusban

A következő a helyzet: a kínai xu 虛 írásjegyet (mely a taoista kozmológiában a megnevezhetetlen dao 道 szinonimája, lásd például ebben a cikkben a létesülés szintjeit ábrázoló képen) és a szanszkrit śūnyatā szót (mely a buddhizmus egyik kulcsszava) egyaránt ‘ürességnek’ szokták magyarra fordítani. Angolul mindkettő esetében az emptiness, voidness vagy ritkábban a vacuity, abstraction fordításokkal találkozhatunk.

Ebből az azonos fordítói gyakorlatból természetesen a legtöbb Olvasó azt a (könnyelmű) következtetést vonja le, hogy biztosan mindkét kulcsszó ugyanazt takarja, ezért a buddhizmus és a taoizmus ugyanazt tanítja. (Nos, lehet hogy így van, mivel azonban egyik korábbi bejegyzésünkben ráirányítottuk a figyelmet a két rendszer közötti egynémely különbségre, mi inkább hajlunk afelé, hogy a két rendszer nem ugyanoda szeretné eljuttatni gyakorlóját.)

A fordítói kérdésben (hogyan érdemes a śūnyatā-t fordítani) nem tudunk tényadatokra alapozottan állást foglalni, hiszen ahhoz körbe kellene járnunk, hogy mit takar ez a kulcsszó az egyes buddhista rendszerekben – ennek kifejtését meghagyjuk a buddhistáknak. Viszont a xu taoizmusban betöltött szerepéről találtunk egy használhatónak tűnő részletet.

Még mielőtt azonban rátérünk, egyetlen adalék információ a felvetett kérdéshez. Akira Hirakawa Buddhist Chinese-Sanskrit Dictionary, azaz Kínai-szanszkrit buddhista szótárának (The Reiyukai, Tokyo, 1997), 2678. szócikke (908. oldal) alapján a szanszkrit śūnya, śūnyatā szavakat a kínai kong 空 írásjeggyel jelölik – és nem a xuvel 虛.

Pan Tianshou 潘天寿 (1897-1971) képe,
forrás: Keleti Nyelvek Vizuális Műhely

Az alábbi idézet forrása:

John Blofeld: The Secret and the Sublime: Taoist Mysteries and Magic (London, George Allen & Unwin Ltd, 1973), 121–122. o.

A szövegrészletet, melyben a szerző egy taoista apáttal beszélget még a kulturális forradalmat megelőző Kínában, a megszokott módon ez eredetinél több bekezdésre tördeltük, és [szögletes zárójelben] itt-ott betoldottuk a forrásnyelvi szavakat is. Íme:

Az apát […] szerette a szépírást, a festészetet és a költészetet, és ravaszul elhitette velem, hogy ezek mellett egyedüli érdeklődése a mozgásművészet és a fenséges kardjáték, mellyel a napjait kezdte. Egyszer, miközben megmutatta néhány festményét, megemlített két alapelvet, melyet tanára szorgalmazott.

Az első az volt, hogy az emberábrázolásokat, bár természetesen esett rájuk a festő választása – lévén ő is ember –, csak mértékkel szabad felvinni a képre, és ugyanúgy a táj részét kell, hogy képezzék, mint a sziklák és a fák. Hiszen mindent egyformán átjár a dao rejtélyes természete, senki és semmi nem bír több vagy kevesebb jelentőséggel, mint mások.

Második alapelve szerint a festő legnagyszerűbb eszköze a kitöltetlenség [szó szerint az űr, azaz void]. Hiszen ha bármit élesen meghatároznak, máris korlátok közé szorították. Ezzel szemben amire egy képen pusztán utalnak vagy üresen hagyják, végtelenül sokatmondó.

„Minden bizonnyal hallottad a tiszteletreméltó Laozi mondását, mely így hangzik: »Az edénnyé formázott agyag üregessége [hollowness] révén szolgál«, majd ismét: »A ház ajtói és ablakai azáltal töltik be szerepüket, hogy kitöltetlenek [void]«.

Alakkal ellátni annyit tesz, mint behatárolni. A dao, mivel határtalan, kitöltetlen [void]. Ezért a festő, a dao határtalan jellegét akarván érzékeltetni, csak szórványosan ábrázol alakokat, kitöltetlen tereket [spaces] hagyva, melyeket a néző elméje népesít be a tízezer létezővel.

Egy fűcsomó, melynek deres fűszálait meghajlítja a szél, és talán egy vonal a láthatár jelölésére, az ősz sebes közeledtét sugallja. Egy sáros szürke gém a hómezőn legfeljebb hat ecsetvonást kér, és felidézi a tél minden hevességét. Egyetlen, korán bimbózó téli szilvavirág ágacska előre jelzi a fagyos jelen elmúltát.

A kitöltetlenség [voidness] és tétlenség elvét át kell ültetni minden tevékenységbe. Ahogy Laozi mondja: »Az magaslik ki a küzdelemben, aki nem hagyja felingerelni magát.«

Semmi ellentmondásos nincs abban, hogy a régi idők harcosai seregestül jöttek békés remetelakjainkba, hogy harci képességeiket fejlesszék. Azért jöttek hozzánk, hogy megtanulják alkalmazni az üresség [emptiness] titkát. Így biztosíthatták maguknak a képességet, hogy az ellenség vérre szomjazó kardja csak a hűlt helyüket érje és megtanulták szenvtelenül lesújtva elpusztítani ellenfelüket.

A gyűlölet haragot kelt, a harag izgalmat szül, az izgalom könnyelműséghez vezet, ami viszont a harcos halálát okozza. Még ha egyszerre tíz ellenfél veszi is körbe, a kard mestere eme szenvtelenség révén tudja levágni mindet, mert képes tökéletesen megítélni, hogyan térjen ki döféseik elől.

A kardforgató vagy az íjász akkor céloz legbiztosabban, amikor elméje a keze ügyében levő feladatra összpontosulva közömbös a kudarc vagy a siker iránt. A mozgás szívében levő nyugalom minden hatalom titka.”

Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát. Minden, a http://www.aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen: valós névvel ellátott, témához kapcsolódó, tárgyilagos, barátságos hangnemben megfogalmazott, tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltetett, helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.