A rejtélyes nőiség a qigongban 氣功

Egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a rejtélyes nőiség fogalmával. Most Yang Jwing-Ming fordításaival és meglátásaival bővítjük a téma iránt érdeklődők látókörét. A rejtélyes nőiség témáját Yang a szellem szabályozásának fázisában tárgyalja.

A szellem szabályozása 調神

Daode jing 6. szakasz 道德經六章

谷神不死，是謂玄牝。玄牝之門，是謂天地根，綿綿若存，用之不勤。

A völgy szelleme (gu shen 谷神) nem hal meg, ezért hívják rejtélyes nőiségnek (xuan pin 玄牝). A rejtélyes nőiség kapu, amely az Égre és a Földre (azaz a természetre) nyílik. Nagyon lágy és folytonos, mintha létezne. Használod, mégsem merül ki.

A szellem (shen 神) a két agyfélteke közt lakozik, ami olyan helyként működik, mint a hegyek között a völgy, begyűjtve az energiát, és olyan rezgő hullámokat hozva létre a völgyben, amelyek összhangban vannak a völgyön kívüli energiával. Ezért nevezik a völgyben lakó szellemet a „völgy szellemének” (gu shen 谷神), és a völgyet, ahol lakik, a „szellem völgyének” (shen gu 神谷).

Ennek az az értelme, hogy az itt helyet foglaló shen irányítja az egész test energiarezgését, s ezen keresztül ellenőrzi a qi 氣 állapotát és megjelenési formáit. Ha a szellem erős, a qi megnyilvánulási formái is erősek lesznek, aminek következményeképp hosszú és egészséges életünk lesz (azaz halhatatlanok leszünk).

A xuan 玄 azt jelenti, hogy „eredeti” (yuan 元), a pin 牝 a nőstény állatokat, következésképp az „anyát” jelenti. Ezért a yuan pin azt jelenti, hogy az „élet eredete, illetve gyökere”. Ha az élet szellemét összpontosítjuk (azaz összesűrítjük), és tevékenyen működtetjük, nagy lesz az életerőnk.

Egyébként a xuan pint a Yijingben 易經 (Változások könyve) taijinek 太極 (a nagy végsőnek) nevezik. A taiji az élet daója 道 a hatalmas természetben. Ezért következtethetünk arra, hogy a „rejtélyes nőiség az a gyökér, amelyből az életek milliói létrejönnek, amiben változnak, kihordatnak és amiből táplálkoznak, az Ég és Föld milliónyi dolgának anyja. A dao másik neve.”

Ha a rejtélyes nőiséget kapuként képzeljük el, akkor kulcsa az, ha elérjük a természetes szellemet (azaz az Eget és a Földet). A szellem nagyon lágy és folytonos, mintha nemlétezve létezne. A szellem láthatatlan, de érezhető a művelés segítségével. Nem merül ki, hiába is használjuk.

A taoista és a buddhista gyakorlók szerint a természetes szellem eléréséhez meg kell nyitnunk a harmadik szemet, amelyet a vallásos gyakorlók mennyei szemnek (tian mu 天目) vagy jádekapunak (yu men 玉門) is neveznek, a kínai orvosok pedig a pecsét termének (yintang 印堂, M-HN-3) hívják.

Az igazság művelésének wudangi ábráján (武當修真圖) ez áll: „A szellemi fényt a mennyei szemnek (tian mu 天目) nevezett pont árasztja ki, amely a mingtang 明堂 (ezhong 額中, M-HN-2) alatti terület (a homlok közepe), a szemöldököket összekötő vonal középpontja fölött található.”

A bambusz könyvszekrény hetedik darabja 云笈七簽  című műben ezt olvassuk: „A két szemöldök közötti terület a niwan 泥丸 jádekapuja (yu men 玉門).”

A niwan egy taoista fogalom, ami szó szerint azt jelenti, hogy „sárgolyó”, és az agyat, illetve a fölső dantiant 丹田 értik rajta. Niwan gongnak 泥丸宮, azaz „sárgolyó palotának” nevezik a szellem völgyének a két agyfélteke közti alsó középpontját.

Forrás:

Dr. Yang Jwing-Ming: Qigong Meditation: Embryonic Breathing (YMAA Publication Center, 2003, Boston, Massachusetts), 267–268. o.

Fordította: dr. Drimál István

A cikknek van folytatása, itt olvashatja el.