Az idő régen és ma

Ez egy tudományosságra nem törekvő, a konkrétumokat és a hivatkozásokat szándékosan mellőző, benyomásokon alapuló rövid összehasonlítás, pusztán a gondolataim rendezésére írtam le.

„Vs.”: annyi mint ‘versus’, jelentése ‘ellen, szemben, ellentétben’.

Minőség vs. mennyiség

Régen: az adott időegység (nap, hónap vagy év) egy bizonyos minőségettestesített meg.

Ma: az idő mennyiségi kérdés. Gyakran hangzik el a kérdés: „Van rá időd?” – azaz „Megengedheted magadnak? Van rá elegendő időd?” Az idő lehet sok vagy kevés (legtöbbször inkább kevés).

Szent vs. világi

Régen: az időszakokhoz (a mezőgazdasági munkálatokhoz szorosan kapcsolódó) szertartások és istenségek tartoztak. (Lásd például a napok neveit, amiket nagyrészt istenségekről neveztek el.) A naptár összeállítása a legtöbb társadalomban szakrális tevékenység volt és csak papok végezhették.

Ma: az idő világi, gyakorlatias megélése és szervezése a jellemző. Erről talán nem is kell többet írni, megkérem inkább a kedves Olvasót, hogy nyissa ki a határidőnaplóját, Google naptárát és nézze meg, milyen tevékenységeket írt fel magának a hétre. Hadd találgassak: találkozók időpontjai barátokkal, családi összejövetelek, munkahelyi vagy hivatali határidők stb.

Kiegészítés (2013. 08. 05.): ezt az átállást szépen szemlélteti a folyamat, ahogy az időmérés eszköze, az óra, a templomtornyokról (a függőleges és szakrális síkról) átkerült a polgárok zsebébe (az evilági és személyes síkra).

Természetes vs. mesterséges

Régen: a közvetlen időmérés elsődleges eszköze a Nap és a Hold visszatérő mozgásának megfigyelése és nyilvántartása volt. Pontosabb mérésekhez természetesen figyelembe vettek csillagegyüttállásokat is. Azaz az idő mérése és az égitestek térbeli mozgásának megfigyelése elválaszthatatlan volt egymástól.

Ma: nézzen a kedves Olvasó a képernyő jobb alsó sarkába, a dátum- és időkijelző megszokott helyére, az órájára, vagy a mobiltelefonja kijelzőjére. Mikor kellett utoljára a Nap állását megfigyelnünk az idő megmondásához? Azaz az idő mérése és az égitestek térbeli mozgásának megfigyelése mára elvált egymástól.

Földrajzilag egyedi vs. földrajzilag szabványosított

Régen: az időt ott mérték, ahol a mérést végző (a megfigyelő) élt.

Ma: a greenwichi időzónák szerint ugyanakkor van déli 12 óra Budapesten, Bécsben, Berlinben,  Párizsban stb. Ha mindhárom helyszínen felnéznénk az égre, tényleg mindegyik városban akkor lenne legmagasabban a Nap?

Körkörös vs. egyenes irányú

Régen: az idő (mivel mérése nem vált el a „körpályákat” leíró égitestek mozgásának megfigyelésétől) ciklikusan, körkörösen telt, így mindig visszatért a kezdőpontjához. Rendszerint ugye a körforgás végén és az új körforgás kezdetén rendeztek és rendezünk talán még ma is szertartásokat.

Ma: „múlt > jelen > jövő” irányú gondolkodás az időről. A múltból jövünk és a jövő felé haladunk, így az időszakok minőségei nem ismétlődnek, hanem elmúlnak.

Kiegészítés (2013. 08. 05.): a körkörös és egyenes irányú (avagy a ciklikus és lineáris) időszemlélet megkülönböztetése már a modern kor előtt is jelen volt. Utóbbi jellemző ugye a zsidó-keresztény hagyományra, illetve több közel-keleti vallásra is, mint például a manicheizmusra és az iszlámra.

E vallások szerint a Föld és az ember egy múltbeli időpontban megteremtetett, majd egy jövőbeli időpontban bekövetkezik a pusztulásával egybekötött megváltása/kárhozata – és ezt a végpontot nem követi újabb teremtés.

Ettől a szemlélettől különbözik például a hindu hagyomány, ami világkorszakok végeláthatatlan egymásra következését látja maga előtt, mely során minden egyes pusztulást újabb teremtés követ. Vegyük észre azonban a két szemléletmód közötti hasonlóságot is: az időfelfogás alapja mindkét esetben az égi, isteni síkkal való kapcsolat.