Chomsky a tudományos vizsgálódásról

Néhány gondolat a tudományos vizsgálódásról Az alábbi idézet egy Noam Chomskyval folytatott beszélgetésből származik. Nem a nyelvtudományos elméletekről megfogalmazott meglátásai miatt tartom közlésre érdemesnek (bevallom, magam sem egészen értem a strukturalizmus és a generatív grammatika közti különbségekről vagy felszíni struktúráról megfogalmazott állításokat), hanem mert jól rámutat a tudományos berkeken kívül is sok helyütt uralkodó vak és meghunyászkodó szellemi … Continue reading Chomsky a tudományos vizsgálódásról

A ’tudat’ nem főnév, hanem ige

A ’tudat’ egyik meghatározása így hangzik: a 'tudat' nem főnév, hanem ige. Ím, így hallottam: A ’tudat’ nem főnév, hanem ige. Azaz a ’tudat’ tudat, hírt ad. Miről tudat a tudat? A terében megjelenő tárgyakról, eseményekről, gondolatokról, érzelmekről. Egyes buddhista és taoista (?) körökben a ’tudat’ fenti meghatározása dívik. Az alábbiakban (vállalva az indexre kerülés … Continue reading A ’tudat’ nem főnév, hanem ige

Mindenki másképp csinálja…

...azaz mindenki másképp kíséreli meg a taoizmus megismerését Az alábbi bejegyzést a következő kérdésfeltevés motiválta: „Milyen szükséges előfeltételek kellenek a taoizmus megismeréséhez és megértéséhez egy modernkori, európai, magyar anyanyelvű érdeklődő esetében?” Egyszerűbben: „Hogyan fogjunk hozzá a taoizmus megismeréséhez ma Magyarországon?” Nézzünk egy élő példát: a Magyarországon több mint tíz éve működő Magyar Taoista Egyházban (a kisegyházakat ért tisztogatásokat követően … Continue reading Mindenki másképp csinálja…

Az üresség (xu 虛) a taoizmusban

A következő a helyzet: a kínai xu 虛 írásjegyet (mely a taoista kozmológiában a megnevezhetetlen dao 道 szinonimája, lásd például ebben a cikkben a létesülés szintjeit ábrázoló képen) és a szanszkrit śūnyatā szót (mely a buddhizmus egyik kulcsszava) egyaránt 'ürességnek' szokták magyarra fordítani. Angolul mindkettő esetében az emptiness, voidness vagy ritkábban a vacuity, abstraction fordításokkal találkozhatunk. Ebből az azonos fordítói gyakorlatból természetesen a legtöbb … Continue reading Az üresség (xu 虛) a taoizmusban

A kínai nevek fajtái

Az alábbi idézet forrása Salát Gergely: A régi Kína története (ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest, 2009) című kötetének 22. oldala (illetve a Wikipedián is olvasható). A könyvet természetesen teljes egészében ajánljuk elolvasásra, címével ellentétben Kína történetét egészen 1911-ig, a császári korszak végéig tárgyalja. Idomulva a számítógépes képernyő támasztotta körülményekhez a könnyebb olvashatóság érdekében a részletet az eredetinél több bekezdésre … Continue reading A kínai nevek fajtái

A Daode jing 道德經 kezdősorainak nyelvtani elemzése

道可道,非常道。名可名,非常名。 dào kě dào, fēi cháng dào。 míng kě míng, fēi cháng míng。 A kalligráfia ezzel az eszközzel készült: Chinese Calligraphy Editor A szakasz nyelvtani elemei: 可 kě "Only transitive verbs may follow kě 可 'is possible' directly, in which case they must be understood as passive; that is, the subject of kě is the object (or patient) of the verb … Continue reading A Daode jing 道德經 kezdősorainak nyelvtani elemzése

Általános tudnivalók a kínai nyelvről

Az alábbi, kicsit hosszabbra sikerült idézet forrása Salát Gergely: A régi Kína története (ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest, 2009) című kötetének 19–21. oldala. Bár idézett mű nem nyelvészeti, hanem történeti értekezés, a kínai nyelv legfontosabb jellemvonásait és jellegzetességeit nagyon közérthetően és áttekinthetően taglalja – ezért indokolt ez a hosszabb idézet. A könyvet természetesen teljes egészében ajánljuk elolvasásra, címével … Continue reading Általános tudnivalók a kínai nyelvről

A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy a kínai kultúrkör erősen írásközpontú. Ebből következik, hogy a taoizmus megismerésének is a taoista szövegek megismerésével (azaz elolvasásukkal és helyes megértésükkel) kell kezdetét vennie. Ebben a rövid bejegyzésben áttekintjük a taoista szövegek olvasásának és megértésének tanulási folyamatunkban betöltött helyét. 1. lépés: megismerés Mit tanít a taoizmus, milyen alapelveket vall, hova szeretné eljuttatni, és … Continue reading A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

A ‘természetesség’ a taoizmusban

Mivel a taoizmus kapcsán sokszor használják a ’természetes(ség)’ szót, nézzük meg, hogy mit is takar az eredeti kínai kifejezés (félkövér kiemelések és aláhúzások tőlem): ziran 自然: „maga olyanság”, „spontaneitás” („természetesség”) A fogalompár első terminusa (zi), melynek jelentése „maga”, „saját”, eredeti írásjegyét tekintve grafikailag megegyezik a bi („orr”) ideogrammal, amely egy orr jól kivehető rajza, kiemelten jelezve eredetileg antropomorf … Continue reading A ‘természetesség’ a taoizmusban

Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Éppen René Guénontól olvasom A mennyiség uralma és az idők jelei (második javított kiadás: Debrecen, 2006, Kvintesszencia Kiadó) című művet. Mivel a fordító, Buji Ferenc nem magyarította a műben bőséggel előforduló latin és görög eredetű szavakat (ez nem kritika, csak ténymegállapítás), összeállítottam magamnak egy szószedetet a gyakran előforduló idegen szavakból és kifejezésekből. Talán másnak is hasznos lehet, ezért itt közzéteszem. … Continue reading Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet