A hármas egység pecsétje: 1. rész – Bevezetés

A műről írt cikksorozat többi része elérhető itt.

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 áprilisában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 10-én jelent meg. PDF kiterjesztésben letölthető innen.

Minden benső alkímiai írás elődje

A Cantong qi minden idők elixírről írt könyvének elődje.

Szavai ősiek és mélységesek, rejtelmesek és nehezen felfoghatóak.

Jelentésüket senki nem képes kipuhatolni.[1]

A Daode jing 道德經 (Az út és erény könyve) és a Zhuangzi 莊子 mellett kevés másik taoista mű rendelkezik hasonlóan nagy szövegmagyarázói hagyománnyal.[2]

A hagyomány szerint Wei Boyangnak 魏伯陽 tulajdonított és az i. sz. 2. században írt Cantong qi 參同契 főként a taoista alkímiára (annak mindkét ágára) fejtette ki hatását:

• Waidan 外丹 (külső elixír) vagy külső alkímia: „Ásványok és fémek hevítése és finomítása egy edényben, tiszta eszenciáik kivonása érdekében, hogy azokból elixíreket készítsenek. …Az i. e. 2. századtól dokumentált.”

• Neidan 内丹 (benső elixír) vagy benső alkímia: „Az elixír hozzávalói a világegyetem és az emberi lény összetevői, a folyamat a gyakorlóban játszódik le. …Az i. sz. 8. századtól dokumentált.”

A taoista benső alkímia helye az alkímia és a benső alkímia viszonylatában.

A Cantong qi értelmezéséhez különösen a benső alkímia járult hozzá:

• tanainak és gyakorlatainak eredetét látja benne,
• elveinek és módszereinek teljes felépítését szemlélteti és tartalmazza.

A műnek létezik egy másik, kevésbé ismert olvasata is a taoista hagyományban:

• a Cantong qi nem csak egy hagyománnyal foglalkozik, hanem hárommal, ezeket fogja össze egy tanná,
• erre utal a címe és a felépítése,
• e három tan a kozmológia, a taoizmus és az alkímia.

A mű címe

Teljes alakjában Zhouyi Cantong qi 周易參同契; a mű címe két részből áll:

Zhou változásai

A Zhouyi 周易 (Zhou változásai)[3] a későbbi Yijing 易經 (A változások könyve) történeti elődje.[4] A mű tényleges címe elé írva eme klasszikus címét, jelzi, hogy a Yijing kozmológiai rendszere alapvető fontossággal bír a Cantong qiben.

A Cantong qi két értelmezése

Cantong qi mint egység

Mindhárom szó az egyesülésre és az egységre vonatkozik, így címének lehetséges fordítása Egyként összekapcsolódni az egységgel:

• can 參 jelentése: összeolvadás, eggyé válás,
• tong 同: egység (hasonlóság, egyenlőség, egyetérteni, közös jellemvonás, ugyanolyan),
• qi 契: összekapcsolódás eggyé (pl. szerződést kötni – lásd a másik jelentésénél).

Az egységről

Az egységből kialakuló sokféleség „nyugati” és „keleti” ábrázolása. Az összehasonlítás célja természetesen nem a „jobb-rosszabb” kategóriák felállítása, hanem az egyedi jellemvonások tudatosítása.

A szemléletmódból adódó lehetséges különbség:

• A „nyugati” látásmódból következhet, hogy a létesülés egymás után, időben elhúzódva történik, azaz „vagy-vagy” állapot áll fenn (egység vagy sokszínűség). Ebből kialakulhat az eszményi múlt képe, és így a visszatérés egy korábbi időpontra vonatkozik.
• A „keleti” látásmódban nem feltétlenül van benne ez a fajta „időbeliség”, így kialakulhat az „és” állapot (egység és sokszínűség egyszerre), azaz a visszatérés vagy visszaforgatás nem egy időben korábbi állapotba történik.
• Megjegyzendő, hogy a „keleti-nyugati” címkézés nem egészen fedi a két szemléletmód közt meghúzódó törésvonalat, hiszen Keleten is dívik az eszményi múlt képzete. Gondoljunk akár Indiában a világkorszakok aranykor, ezüstkor, bronzkor, vaskor szerinti felosztására, vagy Kínában a konfuciánusok azon törekvésére, hogy visszaállítsák az ősi bölcs uralkodók korának összhangját. Talán a történelmi és a mitikus idő megkülönböztetése a helyénvaló, ahogy azt Eliade is teszi.

Az egység és a sokféleség egyidejű megélése: „A megvalósított a dao 道 egy valóságában látja a tízezer létező (wanwu 萬物) sokszínűségét, a tízezer létező sokszínűségében látja a dao egységét.” A halhatatlanság pedig lehet a változó felszín mögötti változatlan tapasztalása, mely nem tud fogyatkozni vagy növekedni. Ezen nem változó minőség a pára (qi 氣; az alkímiai szövegekben rendszerint jelzővel ellátva utalnak rá: eredendő pára yuanqi 元氣), az inga két végpontja (a yang 陽 világosság/fény és a yin 陰 sötétség/árnyék) között folyton ide-oda áramló minőség:

„Bár a szövegek a yinről és a yangról külön megnevezésekkel és különböző létezőkként beszélnek, valójában csak az egyetlen mögöttes, mindent átható és az Úttal egységet képező kozmikus qi aspektusai. Ahelyett, hogy a yin és a yang független hatóerő lenne, pusztán leírja az egy qi helyzetét és energetikai mozgását.”[5]

A qi mint a két szélsőség közt ide-oda áramló minőség.

Cantong qi mint hármas egység

A mű címének másik fordítása A hármas egység pecsétje – a pecsét hitelesíti a három tan egységét, és emiatt lehetővé teszi a szöveg birtokosának, hogy felfogja egységüket:

• can參 a sant三 jelöli: három,
• tong 同: egység (hasonlóság, egyenlőség, egyetérteni, közös jellemvonás, ugyanolyan),
• qi 契: pecsét, szimbólum, jel, fogadalom, kötelezettség, szerződés.

A címadó tisztában volt ezzel a kettős jelentéssel, így nem „kell” az értelmezések között választani. A második olvasatot például a mű 84. szakasza támasztja alá:

„A nagyszerű Változások könyvének minőségei és alaptermészete mind mértéküket követi,

tanulmányozással a Sárga Császár és az Idős Mester tanításai könnyedén felfoghatóak,

a tűzzel és a tűzhellyel végzett munka az Igazságon alapszik.

E három út egy [forrásból] származik, és együtt egy ösvényt terem.”[6]

A három út tehát, mely egy forrásból ered és oda is vezet vissza:

1. A változások könyvének rendszere,
2. a taoizmus (a Huang-Lao 黃老 hagyomány), a Sárga Császár (Huangdi 黃蒂) és Laozi 老子 neve után,
3. az alkímia („a tűzzel és a tűzhellyel végzett munka”).

E három tanítást minden szerző és szövegmagyarázó ebben a sorrendben említi. Ennek oka a Cantong qi saját tanainak tükrében:

1. Yijing: a „kozmológia” nem csupán a világegyetem működésének kifejtése, hanem a világegyetem és a dao kapcsolatának ismertetése, valamint az ember helye a kettő viszonyában. Az ember megtalálva a helyét a világegyetemben egységre jut a daóval. Ezen alapvető nézetre építve a Cantong qi az alábbi kétféle megvalósítást mutatja be.

2. A taoizmust („Huang-Lao”), melyet a Daode jingben kifejtett „nemcselekvés” útjaként ismertet. Más néven „felsőbbrendű/rangú erény” (shang de 上德).

3. Az alkímia (ezt ismerteti a Cantong qi), mely a „cselekvés” útja. Más néven „alsóbbrendű/rangú erény” (xia de 下德).

A műben tárgyalt három tan

A hármas egységről

A mű egyik központi eszménye, hogy a két szélsőség ismét egybekel a középpontban. Ezen egybekelés előidézésének alkímiai eszköze a kipárlás, mely során az alkimista a tartalmakból kivont benső minőségeket vezeti a középpontba. Az öt változó állapottal (wuxing 五行) szemléltetve:

„A fém a víz anyja –

az anya fia magzatában rejtőzik.

A víz a fém gyermeke –

a gyermek anyja méhében lakozik.”[7]

Az alkimista útja a sokféleségből az egységbe. Az ötből három, majd egy lesz.

Ami széttöredezett, ismét összeáll a sárga középben:

1. állapot (5 minőség): az öt változó állapot, azaz a zöld sárkány, a vörös főnix, a sárga közép, a fehér tigris és a fekete teknős/kígyó.

2. állapot (3 minőség):

• a vörös sárkány és a fekete tigris a két kipárolt minőség, mely tartalmazza az „anyát is”, azaz a tűzből (vörös) kipárolt fát (sárkány/zöld) és a vízből (fekete) kipárolt fémet (tigris/fehér),
• a föld (sárga közép), mely az osztatlan egy jelképe, ahol az ellentétek visszatérnek fölsőbb egységükbe.

3. állapot: (1 minőség): a földben/középpontban egyesített ellentétpárok.

[2] A jegyzetnek a Cantong qire vonatkozó részei Pregadio 2011: 1–5. oldala alapján íródtak.

Felhasznált irodalom

Fabrizio Pregadio: The Seal of the Unitiy of the Three (Golden Elixir Press, 2011).

Livia Kohn: Internal Alchemy (Three Pines Press, 2009).