hgabor blogja



Uralkodó hozzáállás vs. javasolt hozzáállás

I. rész, 3. szakasz:
Uralkodó hozzáállás vs. javasolt hozzáállás – a taoizmus tanulmányozásában és művelésében

A taoizmusról szóló cikksorozatunk korábbi részét, mely nagy vonalakban az írás kínai kultúrkörben betöltött szerepét taglalta, a következő állítással fejeztük be:

[...] Az egyik visszatérő álláspont, amit a magyarországi „taoisták” gyakran megfogalmaznak az, hogy a taoizmus művelése egyenlő a taoista gyakorlatok művelésével és az úgynevezett "elmélet", azaz a taoista szövegek és rajtuk keresztül a taoista tanok alapos ismerete fölösleges – megközelítésük tehát módszerközpontú.

Ez vezet át minket a taoizmus tanulmányozása/művelése során tapasztalt uralkodó és egy másféle (általunk javasolt) megközelítés közti különbségek feltárásához, cikksorozatunk következő részéhez.

Ez természetesen pusztán egy szubjektív megfigyelés, gyakori előfordulása miatt azonban mégis alkalmas kiindulási pontnak. (Egyelőre a magyarországi „taoistákat” nem szeretnénk pontosabban meghatározni, uram bocsá' nevesíteni, a gondolatmenet szempontjából másodlagos, hogy milyen körben találkoztunk ezzel az uralkodó hozzáállással.)

Kiegészítés (2014.01.29.): egyik Olvasónk felhívta rá a figyelmünket, hogy a magyarországi "taoisták" kifejezés esetleg sértő lehet egyesekre nézve. Mivel nem az indulatok keltése, hanem a téma feltárása a célunk, tisztázzuk, hogy kiket értünk ebben a cikkünkben magyarországi "taoisták" alatt:

pontosan azokat, akikre ez a név, illetve a bevezetésben és a cikk további részében elmondottak illenek, azaz Magyarországon élnek (legtöbbjük valószínűleg magyar anyanyelvű is), gyakorolnak bizonyos Kínából eredeztethető módszereket, és úgy vélik, hogy ettől taoisták.

Ezek az emberek lehetnek akárhol, előfordulhatnak akármilyen közösségben, lehet, hogy pont Ön egy ilyen taoista, lehet, hogy én. A lényeg, hogy bizonyos módszerek végzését egyenlősítik és azonosítják egy vallási/szellemi/bölcseleti rendszer művelésével.

A módszerek kapcsán azt is jegyezzük meg, hogy a legelterjedtebb gyakorlatokat gyakran az Egyesült Államokba emigrált kínaiak vagy második generációs amerikai qigong vagy taiji oktatók tanítják. Ez nyilván nem von le a módszerek értékéből, hatékonyságából, azt viszont érdemes lenne vizsgálat alá vonni, hogy az új kulturális közeg hogyan hat a gyakorlatok átadására, befogadására, értelmezésére.

Az írás szerepe és jelentősége a kínai kultúrkörben

I. rész, 1. szakasz:
Az írás szerepe és jelentősége a kínai kultúrkörben

A taoizmusról szóló cikksorozatunk következő epizódja.

Bevezetés

Az alábbi kivonat nem nyelvtudományos értekezés, hanem abba az értékrendbe enged bepillantást, amellyel a kínaiak saját írásukhoz viszonyulnak.

Ennek a taoizmusra vetített fontossága akkor válik nyilvánvalóvá, ha emlékeztetjük magunkat, hogy a taoisták (egészen a legutóbbi évtizedekig) elsősorban „kínaiak” voltak (természetesen nem a mai közigazgatási és politikai értelemben, hanem nyelvi és kulturális hátterüket illetően).

Tehát a taoizmus történetének kb. két és fél évezredes dokumentált időszaka során nem tudták (és feltehetőleg nem is akarták) kivonni magukat az alól az értékrend alól, amit a kínai kultúrkör megszabott és behatárolt.

A kínai építészet története – online kurzus (3. blokk)

A kínai építészet története

3. blokk: az Öt dinasztiától a Jin-korig

Ahogy arról korábban értesítettük kedves Olvasóinkat, online előadássorozat indult a kínai építészet történetéről. Az 1. blokk, illetve a 2. blokk után most a 3. blokk előadásai is megtekinthetők.

A rejtélyes nőiség a qigongban

A rejtélyes nőiség a qigong 氣功 gyakorlatában

Egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a rejtélyes nőiség fogalmával. Most Yang Jwing-Ming fordításaival és meglátásaival bővítjük a téma iránt érdeklődők látókörét. A rejtélyes nőiség témáját Yang a szellem szabályozásának fázisában tárgyalja.

A szellem szabályozása 調神

Daode jing 6. szakasz 道德經六章

谷神不死,是謂玄牝。玄牝之門,是謂天地根,綿綿若存,用之不勤。

A völgy szelleme (gu shen 谷神) nem hal meg, ezért hívják rejtélyes nőiségnek (xuan pin 玄牝). A rejtélyes nőiség kapu, amely az Égre és a Földre (azaz a természetre) nyílik. Nagyon lágy és folytonos, mintha létezne. Használod, mégsem merül ki.

Taoista meditáció: Elmélet, módszer, alkalmazás

Taoista meditáció: Elmélet, módszer, alkalmazás – Dr. Louis Komjathy angol nyelvű előadása

Az előadóról:

  • Livia Kohn tanítványa volt,
  • a vallástudományok doktora,
  • publikációi (melyek egyik fókuszpontja a teljes valóság / quanzhen iskola) megtekinthető itt,
  • a quanzhen iskola Hua-shan átádási vonalának felszentelt papja.

Alább egy előadása látható a taoista meditációról (a felvétel nem a legjobb, de a hang megfelelő, illetve a felvétel le is tölthető):

A taoizmus történetének vázlatos áttekintése

Bevezetés: A taoizmus történetének (nagyon) vázlatos áttekintése

Cikksorozatunk bevezetésének második része.

Alapvetések

Bármelyik eszmerendszert tanulmányozzunk is, sok félreértéstől kímélhetjük meg magunkat és környezetünket, ha tisztában vagyunk annak történelmi távlataival.

Jó, ha tudjuk, hogy milyen földrajzi tájegységen, kultúrában és nyelvi közegben, melyik történelmi korszakban öltött testet, milyen egyéb eszmerendszerek voltak a kortársai, kik voltak a fő képviselői, milyen eszméket vallottak, ezek milyen forrásokban maradtak ránk (ha vannak ilyenek), rájuk kik és mik gyakoroltak hatást, ők kire és mire gyakoroltak hatást, és a többi.

Meg kell-e indokolni, hogy erre a történelmi megalapozottságú, tényadatokból kiinduló vizsgálódásra miért van szükség? Meg kell-e indokolni, hogy miért elengedhetetlen az adott eszmerendszer alapvetéseit, létrejövetelének és forrásműveinek kulturális körülményeit és közvetlen előzményeit feltáró vizsgálódás, és az ebből (jó esetben) megszülető tisztánlátás?

'Természetesség' a taoizmusban

'Természetesség' a taoizmusban

Mivel a taoizmus kapcsán sokszor használják a ’természetes(ség)’ szót, nézzük meg, hogy mit is takar az eredeti kínai kifejezés (félkövér kiemelések és aláhúzások tőlem):

ziran 自然: „maga olyanság”, „spontaneitás” („természetesség”)

A fogalompár első terminusa (zi), melynek jelentése „maga”, „saját”, eredeti írásjegyét tekintve grafikailag megegyezik a bi („orr”) ideogrammal, amely egy orr jól kivehető rajza, kiemelten jelezve eredetileg antropomorf értelmét. A másik terminus (ran), amely a Shijingben „olyan”, „hasonló” jelentésben fordul elő, a Lunyuben „jóváhagy”, „megerősít” értelemben szerepel.

Mircea Eliade: Profán időtartam és szent idő

Mivel a taoista alkímia egyik sarkalatos pontja az eredetbe való visszatérés, illetve az időciklusok vizsgálata és feltárása, érdemes alaposabban is megvizsgálnunk azt az alapkülönbséget, ami a „régi embert” és az „új embert” az időfelfogás tekintetében elválasztja egymástól.

Bár egy korábbi bejegyzésünkben már érintettük az idő régi és mai felfogása közti különbségeket, most Mircea Eliade tudását és világos gondolatmenetét hívjuk segítségül, akinek A szent és a profán című kötetét mindenkinek kötelezően ajánljuk olvasásra.

Rejtélyes nőiség

xuanpin 玄牝: Rejtélyes nőiség

A szócikk kiemelések nélkül letölthető innen.

A xuanpin (83. ábra) széles körben ismert, ám titokzatos fogalom, amelynek legkorábbi fölbukkanása a Daode jing 6. szakaszában található. A rejtélyes nőiség „a völgy szelleme (*gushen), [aki] nem hal meg”, illetve „kapuja…Ég és Föld gyökere”.

A *Liezi első fejezete (ford. Graham 1960, 18) a rejtélyes nőiséget a transzcendentális eredettel azonosítja, amely anélkül hozza létre a dolgokat, hogy ő maga létrejött volna, és anélkül változtatja azokat, hogy ő maga megváltozna.

A *neidan alkimisták a rejtélyes nőiséget művészetük alapjaként tartják számon, és a végső igazságként jellemzik: a daóhoz hasonlóan – mondják – nincs sem benne, sem rajta kívül semmi. A rejtélyes nőiség az eredendő lehelet (*yuanqi), a „teljes fölébredés” (yuanjue 圓覺), valamint a legfőbb nemlétezés, amely a legfőbb létezéssé bontakozik ki (*wu és you).

A 'taoizmus' meghatározása

Bevezetés: A 'taoizmus' meghatározása

Ahogy azt korábban jeleztük, a taoizmusról szóló cikksorozatunk első része alapfogalmak meghatározásával foglalkozik. Némi adatgyűjtés után arra jutottunk, hogy nem is több, hanem csupán egyetlen alapfogalmat járunk körbe, mégpedig a ’taoizmust’. Az első lépésben lássuk egy, a taoizmus kutatásához nagyban hozzájáruló szerző meglátásait arról, mi is a taoizmus (az alábbi fordítás letölthető innen):

daojia 道家: Taoizmus; „az Út átadási vonala(i)”

A daojia kifejezés a tudósvilágban vita tárgyát képezi. Elsősorban abban a kérdésben oszlanak meg a vélemények, hogy a korai taoizmus „iskolát” vagy „átadási vonalat” alkotott-e, ahogy azt a jia kifejezés sugallja, másodsorban pedig a daojia és a *daojiao megkülönböztetésében – utóbbit gyakran a taoizmus vallásos formáinak megnevezésére használják.

Oldalak