hgabor's blog



Csillaghit és csillagfejtés

Franz Boll–Carl Bezold: Csillaghit és csillagfejtés – részletek

Az alábbi bejegyzés egy hosszabb és egy rövidebb idézet Franz Boll és Carl Bezold Csillaghit és csillagfejtés (Helikon Kiadó, 1987) című könyvéből.

Az első, hosszabb idézet a nevezett mű 98–99. oldaláról származik, Kákosy László „Az egyiptomi asztrológiáról” címet viselő tanulmányából. Mivel a tanulmány alapján sok párhuzam fedezhető fel az egyiptomi és a kínai időszemlélet között, a kínai kultúrkör iránt érdeklődők számára is érdekes lehet.

Figyelem! Nem állítjuk, hogy történelmi kapcsolat lenne a két kultúra időszámítási vagy asztrológiai rendszerei között. Pusztán néhány hasonlóságra szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

A taoizmus és más eszmerendszerek

II. rész, 3. szakasz:
A taoizmus és más eszmerendszerek összehasonlítása

Előző cikkünket a taoizmus pozitív meghatározásával fejeztük be, most pedig elmélázunk azon, hogy egy ilyen meghatározásnak milyen következményei vannak. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Tartalom

Elöljáróban
Elsődleges és másodlagos vonás(ok)
Mi következik ebből?
Rendszerek összehasonlítása
Taoizmus vs. kereszténység
Taoizmus vs. (théraváda) buddhizmus
Taoizmus vs. öt bölcsesség
Taoizmus vs. materializmus
Összefoglalás
Olvasóink írták

Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

II. rész, 2. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

A fejlődés nevében

A fejlődés nevében

Mivel több alkalommal érintettük (és még sokszor fogjuk is érinteni) a természet és a természetesség kérdését, érdekes lehet az alábbi könyvrészlet.

Semmi köze a taoizmushoz, de még a „keleti tanításokhoz” sem. Sokkal profánabb részlet ez, mely a globális és a lokális gazdasági rendszer találkozásának történetét meséli el, ahogy az Ladakban megesett.

Idézet következik (amit a könnyebb befogadhatóság miatt több bekezdésre tördeltünk és helyenként kiemelésekkel láttunk el):

 

A világ nagy része mára részévé vált a globalizált pénzgazdaságnak, és közülünk csak keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy megtapasztaljunk valami másfajta életet. Az antropológus Helena Norberg-Hodge ilyen kivétel.

Neki megvolt az a kiváltsága, hogy megismerhette, milyen az élet az ősi ladak falvakban, az indiai Kashmir tartomány Himaláján túli területén, amikor azt körülbelül húsz évvel ezelőtt megnyitották a kívülállók számára.

Mi nem a taoizmus (negatív meghatározás)

II. rész, 1. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus: elterjedt féligazságok

A taoizmusról szóló cikksorozatunk jelen része áttekinti, hogy a taoizmus meghatározásakor, lényegi vonásának megnevezésekor, rendszerint milyen válaszok hangzanak el. Ebben az áttekintésben még csak a negatív meghatározásig jutunk el, és a féligazságokat vesszük számba. A pozitív meghatározás a következő rész témája lesz.

Miért foglalkozunk a negatív meghatározásokkal?

Először is tisztázzuk, hogy mi szükség a negatív meghatározás(ok)ra. Az ezoterikus vagy épp romantikus beállítottságú emberek természetesen egyből reagálhatnak azzal, hogy nem valami ellen, hanem velemiért kell és érdemes küzdeni.

A rejtélyes nőiség a qigongban - folytatás

A rejtélyes nőiség a qigong 氣功 gyakorlatában – folytatás

Két korábbi blogbejegyzésünkben már érintettük a rejtélyes nőiséget (lásd itt és itt). Most tovább folytatjuk vizsgálódásunkat:

10. Tökéletes mű, amely az ember életének és alkatának legfontosabb összetevőiről szól 性命圭旨全書 (Zhang Jing-Henek a magzatlégzésről őrzött titka 張景和胎息訣)

Valódi rejtély és valódi nőiség, önmaga általi ki- s belégzés. Olyan, mint amikor a tavi hal tavasszal úszkál, mint rovarok százainak tétlensége, a testben lévő qi örömteli és összhangban van, és a szellemi szél folyamatosan fúj, sem nem szennyezett, sem nem tiszta, sem a szájon, sem az orron keresztül, nem jön sehonnan, s nem tart sehova, nincs sem ki-, sem belépés. Minden visszatért gyökeréhez és eredetéhez. Ez a való magzatlégzés.

真玄真牝,自呼自吸’似春沼魚’如百蟲蟄,灝氣融融,靈風習習。不濁不清’非口非鼻’無去無來’無出無入。返本返原,是真胎息。

Általános tudnivalók a kínai nyelvről

Általános tudnivalók a kínai nyelvről

Az alábbi, kicsit hosszabbra sikerült idézet forrása Salát Gergely: A régi Kína története (ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest, 2009) című kötetének 19–21. oldala.

Bár idézett mű nem nyelvészeti, hanem történeti értekezés, a kínai nyelv legfontosabb jellemvonásait és jellegzetességeit nagyon közérthetően és áttekinthetően taglalja – ezért indokolt ez a hosszabb idézet.

A könyvet természetesen teljes egészében ajánljuk elolvasásra, címével ellentétben Kína történetét egészen 1911-ig, a császári korszak végéig tárgyalja.

A szövegolvasás szerepe a taoizmus tanulmányozásában

I. rész, 2. szakasz:

A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy a kínai kultúrkör erősen írásközpontú. Ebből következik, hogy a taoizmus megismerésének is a taoista szövegek megismerésével (azaz elolvasásukkal és helyes megértésükkel) kell kezdetét vennie.

Ebben a rövid bejegyzésben áttekintjük a taoista szövegek olvasásának és megértésének tanulási folyamatunkban betöltött helyét.

1. lépés: megismerés

Mit tanít a taoizmus, milyen alapelveket vall, hova szeretné eljuttatni, és hova nem szeretné eljuttatni követőjét, a ’taoistát’? Erre adnak választ a forrásszövegek.

Pages