hgabor's blog



Chomsky a tudományos vizsgálódásról

Néhány gondolat a tudományos vizsgálódásról

Az alábbi idézet egy Noam Chomskyval folytatott beszélgetésből származik. Nem a nyelvtudományos elméletekről megfogalmazott meglátásai miatt tartom közlésre érdemesnek (bevallom, magam sem egészen értem a strukturalizmus és a generatív grammatika közti különbségekről vagy felszíni struktúráról megfogalmazott állításokat), hanem mert jól rámutat a tudományos berkeken kívül is sok helyütt uralkodó vak és meghunyászkodó szellemi engedelmességre.

Természetesen nem akarom azt sugallni, hogy a taoizmus (vagy bármelyik bölcseleti és vallási rendszer) természettudomány lenne. Nyilván nem az. Célkitűzése nyilván túlmutat azon a síkon, amelyet a természettudományok kutatnak (lásd például a taoizmus pozitív meghatározását). Viszont! A módszeres adatgyűjtésnek, az alkotó gondolkodásnak és az eleddig igaznak hitt értelmezéseket és magyarázatokat időnként megkérdőjelező kritikus észrevételeknek minden élő kutatásban, így a taoizmus és más „keleti tanok” kutatásában is helye van! Ez a részlet ennek fontosságára mutat rá.

Forrás:

Noam Chomsky: Generatív grammatika (Európa Könyvkiadó, 1985, Budapest), 116–123. oldal.

Egon Erwin Kisch: Kína titkai (részlet)

Gyerekek a textilgyárban

Forrás: Egon Erwin Kisch: Kína titkai (Szikra Kiadás, Budapest, 1949), 71–78. oldal.

Szerkesztői megjegyzések: az eredeti mű China Geheim címmel 1933-ban jelent meg, így az alábbi szociális helyzetjelentés a harmincas évek állapotait tükrözi. Az 1949-es magyar kiadás (melyből az alábbi idézet származik), a maitól némileg eltérő helyesírási és szedési irányelveket követ.

I.

– Egy is elég lesz – mondja az orvos.

Engedélyt kértünk, hogy lejegyezzünk néhány kórtörténetet.

­– Minek több? Végeredményben ez csupa egyforma eset – folytatja az orvos és széles mozdulattal int az ágyak felé. A sangháji tüdőbetegek kórházában vagyunk. Piros köhögés szakad fel a fejletlen gyermektestekből.

– Ezek mind gyári munkáslányok. Mindegyiknél ugyanaz a kórelőzmény, ugyanaz a lelet. Minek is írna le több kórtörténetet. Egy is elég lesz…

Valóban elég. Itt a kivonata:

Liu Yiming: A mozgás melege, a nyugalom hidege

Liu Yiming: A dao felismerése (részlet)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

A mozgás melege, a nyugalom hidege

Általánosságban szólva, ha az emberek tevékenyek, hő gerjed. Ha viszont egy helyben ülnek, kihűlnek. Ha valaki fázik és elkezd mozogni, megint hőt termel. Ha valakinek melege van és nyugodtan leül, akkor lehűl. Más szóval a meleg és a hideg nem az időjárástól függ, hanem az embertől.

Megfigyeléseim alapján arra a felismerésre jutottam, hogy ez a yinre és a yangra jellemző alkotóképesség átvételének daója. Az erőset a yanggal társítják, az engedékenyt pedig a yinnel. Ha valaki erős, de nem erőszakos, hanem alázatosan alárendeli magát, akkor nem válik ingerlékennyé, hanem békés és kiegyensúlyozott lesz. Ha valaki engedékeny, de nem gyenge, hanem cselekedeteiben megfontolt, akkor nem lesz tehetetlen, hanem felemelkedik a magasztos megvilágosodáshoz.

Liu Yiming: A négy évszak váltakozása

Liu Yiming: A dao felismerése (részlet)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

A négy évszak váltakozása

Tavasz, nyár, ősz, tél – ez a négy évszak. Tavasszal sarjad a természet, nyáron növekszik, az ősz a betakarítás ideje, a tél pedig a raktározásé. Mindegyik évszak rendre eljön, majd elmúlik. Amikor a kör teljes, újrakezdődik, így a négy évszak folytonosságot képez.

Megfigyeléseim alapján arra a felismerésre jutottam, hogy ez a kölcsönös okozatiság, az elvonás és hozzáadás daója. Elvonás alatt itt a túlzott erő és állhatatlanság visszafogását, hozzáadás alatt pedig a befolyásolhatóság és gyengeség által okozott hiány betöltését értem. Erősnek lenni anélkül, hogy az erőt túlzásba vinnénk, rugalmasnak lenni anélkül, hogy tehetetlenné válnánk – az erő a rugalmassághoz kapcsolódik, és a rugalmasságot erővel együtt alkalmazzuk.

Isabelle Robinet: Taoista meditáció

Isabelle Robinet:
Taoista meditáció
(részlet a szent könyvek taoizmusban betöltött szerepéről)

„A könyvek megjelenítik a túlvilágit, ezért szellemek lakoznak bennük.”

Yunji qiqian 雲笈七籤

A cikk PDF formátumban letölthető innen.

Bevezetés

A taoista kánon jellege

A taoizmus vegyes jellegű. A taoista kánon (Daozang 道藏) több mint ezer műből áll, s először 1442-ben állították össze. A szövegek eme hatalmas gyűjteménye nem rendelkezik részletes leltárral, a legtöbb szövegnek nincs szerzője, sem datálása. Mindez arra is visszavezethető, hogy a taoizmus nem ismer a nyugati világban kialakult ortodoxiához hasonló jelenséget, így a szövegeket iskolák szerint határozzák meg. A Daozang kevert jellegének másik oka az, hogy a taoizmus marginális jelenség a kínai civilizáción belül. Ami nem esett a hivatalos tanítások vagy a buddhizmus kategóriájába, azt taoistának címkézték. Az egyetlen közös fogalom, mely rendezőelvként szolgált, a halhatatlanság, azaz a transzcendencia keresése.

Liu Yiming: Mennydörgés és szél

Liu Yiming: A dao felismerése (részlet)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

Mennydörgés és szél

A mennydörgés vad, heves és erőteljes. A szél fokozatos, messzire terjedő és lágy. Ha a szél és a mennydörgés egyesül, akkor az erőteljes hevességben lágy szelídség, a lágy szelídségben kemény hevesség rejlik. A lágyság és a keménység kiegészíti egymást.

Megfigyeléseim alapján arra a felismerésre jutottam, hogy ez a keménység és a lágyság kiegyensúlyozott összehangolásának daója. Ha az emberek mindig kemények, miközben a daót gyakorolva jellemüket fejlesztik, vagy világi eseményekkel és társadalmi feladataikkal foglalkoznak, akkor indulatosak, agresszívak és túlságosan türelmetlenek lesznek. Így cselekedeteikből hiányozni fog az állhatatosság, és lelkesedésük alábbhagy. És fordítva, ha valaki mindig lágy, akkor tétovázni fog, félelemmel teli és tehetetlen lesz, túl gyenge ahhoz, hogy feladatait sikerre vigye. Ez a fajta lágyság haszontalan.

Liu Yiming: A Nap és a Hold fénye

Liu Yiming: A dao felismerése (részlet)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

A Nap és a Hold fénye

A Nap égi útját járva nappal felkapaszkodik az égboltra, és megvilágítja a külvilágot, majd éjszaka a Föld mögé kerül, és megvilágítja a bensőt. A Hold pedig körforgása első felében fényt ad és megvilágítja a külvilágot, második felében visszavonja fényét, és a bensőt táplálja. A Nap és a Hold fénye, mely a külső és a benső világot megvilágítja, valójában ugyanaz a fény.

Megfigyeléseim alapján arra a felismerésre jutottam, hogy ez a fény felhasználásának daója. Ha az ember képes fényességet teremteni a külvilágban, odafigyelni arra, hogy mit mond és mit tesz, ha képes tartózkodni bármilyen helytelen viselkedéstől, és figyelmét csakis a daónak szentelni, ha nem téríti el az érzékiség, a bódítószerek és az anyagi javak hatalma, nem csábítja el a vagyon vagy a rang, a siker vagy a hírnév, ha nem szennyezik be a világi helyzetekhez kapcsolódó evilági érzések, akkor a Naphoz és a Holdhoz hasonlatosan világosságot hoz a külvilágba.

Liu Yiming: Az Ég magassága, a Föld sűrűsége

Liu Yiming: A dao felismerése (részlet)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

Az Ég magassága, a Föld sűrűsége

Az Ég építménye roppant magas. Nyitott, kerek, mérhetetlen és határtalanul széles. Mindent beborít, mindent tartalmaz, tízezer létezőt teremt anélkül, hogy öntelt lenne erényében. A tízezer létezőre viszonzás elvárása nélkül adja áldását. Hogy valaki tiszteletteljes vagy őszintétlen, támogató vagy ellenséges, szabadon eldöntheti. Mindenkinek lehetősége van, hogy minden mesterkedés nélkül önmaga lehessen: lehet valaki jó vagy rossz, vonzó vagy visszataszító; lehetnek a teremtmények erőszakosak és makacsak, vagy tanulékonyak és engedelmesek.

Mi, mennyi, miért: az e-könyv

Mi, mennyi, miért: az e-könyv

Amikor megfogalmazódott az elhatározás, hogy csináljunk könyvkiadót, az első ötletek között felmerült az e-könyv is. Azaz, ha már könyv, akkor legyen elérhető elektronikusan is. Hiszen sokan használnak ma már táblagépeket és az e-könyv olvasók is meglehetősen gyakoriak.[1]

Villámkérdés: Ön szerint helyesen írjuk az e-könyv olvasó-t? Ha nem, Ön hogy írná? Megfejtésünk a bejegyzés végén olvasható.

Az e-könyv tehát:

  • elterjedőben van,
  • kicsit talán divatos is,
  • passzol korunk technológiai elvárásaihoz,
  • nincs szállítási költsége,
  • talán környezetbarát is (?),
  • és ami talán manapság a legfontosabb: gyorsan beszerezhető.

Mi szól akkor az e-könyv ellen?

Lássuk a mezítelen tényeket számok formájában. Mivel matekból nem vagyok túl erős, vegyük azt, hogy e-könyvünk kereken nettó 1000 forintba kerül. Nézzük, hogyan oszlik meg ez a vevőre terhelt ár.

Pages