hgabor's blog



Kapható: Livia Kohn: Taoista gyakorlatok

Livia Kohn, szerk.:

Taoista gyakorlatok:
Hagyományos elméletek, kortárs módszerek

kapható kiadónk legújabb kötete

 

Töltse le és olvassa el ezt a kis ízelítőt:

Livia Kohn, szerk.: Taoista gyakorlatok:
Hagyományos elméletek, kortárs módszerek
 (1-33. oldal, webes minta)

Beszerezhető:

Forrásmű: Livia Kohn, ed.: Daoist Body Cultivation: Traditional Models and Contemporary Practices (Three Pines Press, 2006)

Ismertető

Taoista gyakorlatok elhivatott kutatók és gyakorlók által jegyzett, átfogó kötet, mely a gyógyítás, a légzés, az étkezés, a szexuális gyakorlatok, a qigong és a taiji quan kulcsgyakorlatait öleli fel. Mindegyik fejezet belehelyezi az adott gyakorlatot annak történeti és kulturális közegébe, majd összekapcsolja jelenkori alkalmazásával és eredményeivel. A taoista művelésről, melynek végső célja az ember energetikai átalakítása szellemi és transzcendens lénnyé, időről időre bebizonyosodott, hogy az egészségre is jó hatást gyakorol, és hogy mai világunkban is fontos szerepet tölthet be. Kötetünk mélyebb megértést nyújt a gyakorlatokról, belehelyezi azokat kulturális és történeti összefüggéseikbe, áthidalva így a szakadékot a gyógyítás és a vallás között. Reméljük, megteremtjük ezzel a lehetőséget mind a kutatók, mind a gyakorlók számára, hogy átfogóbb megértésre tegyenek szert és méltányolják ezeket a gyakorlatokat.

Könyvajánló: A Zen és a művészet

Miklós Pál: A Zen és a művészet (Magvető Kiadó, Budapest, 1978)

A fenti, olvasmányos kötet szeretném Olvasóink figyelmébe ajánlani a neves keletkutató tollából, akitől már korábban is ajánlottunk ezt-azt. Ízelítőül álljon itt néhány szemelvény (a dőlt betűs kiemelések a Szerzőtől származnak, viszont a hosszabb bekezdéseket rövidebbekre tördeltem a könnyebb online olvashatóság érdekében).

Miklós Pál: A Zen és a művészet

A buddhizmus Kínában (12-17. oldal)

Buddháról és tanairól már a belső-ázsiai hadjáratok során (i. e. 2–1. századok) tudomást szereztek a kínaiak; a krónikák úgy tudják, hogy egy turkesztáni hadjárat zsákmányában Buddha-képmás is volt.

A krónikák szerint Ming-ti császár (58–75) álma hatására küldött követeket Nyugatra buddhista tudósokért. Két szerzetes jött a kínai udvarba a hazatérő követekkel, buddhista szutrákkal (szent könyvekkel) megrakodva; otthonuk a könyvcsomagokat szállító lónak a tiszteletére emelt „Fehér Ló-templom” lett, ott fordítgatták a szutrákat kínai nyelvre. További sorsukról nem szól a krónika. De a buddhizmusról se sokat; a következő két évszázad történetéből igen kevés közvetlen tényről tudunk. A szövegekből azonban rekonstruálható a buddhizmus meggyökerezése és elterjedése Kínában.

A kínai buddhizmus történelme szerzetesi szemmel: a nagy szutrák fordításának kronológiája. Az Indiából érkezett hittérítők közül kiemelkedik Kumaradzsiva (384–413). Ez a tudós buddhista szerzetes kínai tanítványai segítségével Csang-an városában 400 körül dolgozik a szent könyvek lefordításán. Legjobb tanítványa egy fiatal kínai, Szeng-csao (384–414), aki konfuciánus és taoista iratok másolójaként kezdte pályafutását. Szeng-csao a Vimalakirti szutra olvastán tért meg buddhistává, s nevét is ennek a szutrának a kommentárjai őrizték meg.

Ez a két tény a mi szempontunkból is érdekes: maga a szutra és főalakja, Vimalakirti, a későbbi Csan-tanítások egyik sokat emlegetett témáját szolgáltatja. (Vimalakirtinek, Buddha legtudósabb laikus tanítványának híres válasza volt az egyik hitvita során – a valóság természetére vonatkozó filozófiai kérdésre – a „nagy hallgatás”.) A másik körülmény pedig azért fontos, mert a buddhizmus fordítói és kommentátorai többnyire a taoista terminológiához folyamodnak a buddhista műszavak lefordításánál.

Könyvajánló: Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban

Liptay Lothar: Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban (Kalligram, Pozsony, 2005)

A fenti kötetet elsődlegesen témaválasztása miatt szeretném Olvasóink figyelmébe ajánlani: olyan kérdést állít vizsgálódásának középpontjába és jár körbe, mellyel a buddhisták kevésbé vagy egyáltalán nem szoktak foglalkozni.

A témaválasztás oka a Szerző személyéből adódhat: Liptay Lothar ugyanis református lelkész, ezért olyan kérdésekre és témákra érzékeny, amelyekre buddhista szerzők vagy gyakorlók kevésbé. (Ha valaki most feltenné a kérdést: „Ugyan mit tudhat a buddhizmusról egy református lelkész?!” Javaslom, hogy ne a felvetéseket megfogalmazó Szerző személyét, hanem inkább a felvetés létjogosultságát és eszmefuttatásának helyességét vizsgáljuk.)

További erénye a kötetnek tárgyilagos és leíró jelleg, valamint a forrásanyagok felvonultatása. Elolvasva a könyvet úgy éreztem, hogy sikerült beváltani az Előszóban megfogalmazott célkitűzést:

Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a buddhizmus egy korok és iskolák szerint erősen megosztott jelenség, s ezért megítélésében igen differenciáltan kell eljárnunk […]. A kérdés, hogy végül is pozitív vagy negatív töltetű-e e vallás, ilyen általános formában természetesen nem tehető fel, hanem csak úgy, hogy hol és mikor milyen. A következő oldalakon ezt a kérdést próbálom megválaszolni, miközben röviden fölvázolom a pozitív és a negatív elem buddhizmuson belüli dinamikájának fejlődéstörténeti vonalát.

Munkám célja tehát nem egy mindenre kiterjedő tanulmány írása a buddhizmusról, hanem csupán egyetlen, ám alapvetően fontos és lényeges vele kapcsolatos témának: az Abszolútum benne lejátszódó „odisszeájának”, vagyis a tagadásától az igenléséig vezető, viszontagságos útvonalának vázlatos ismertetése

Li Manshan: Egy népi taoista pap bemutatása

Li Manshan: Egy népi taoista pap bemutatása

Ez a bensőséges 80 perces portréfilm egy nyolcadik generációs falusi yin-yang taoista, Li Manshan (született 1946) életét mutatja be. Li egy szertartásokra specializálódott csoport vezetője, akik Kínában, Shanxi tartomány északi részén, Yanggao-megye szegény falusi vidékén tevékenykednek.

Stephen Jones filmje, szerkesztő Michele Banal, az ANR Shifu projekt (Paris Nanterre) támogatásával.

A film Stephen Jones új könyvét egészíti ki: A Li család taoista papjai: szertartásos élet a falusi Kínában (Three Pines Press, 2016).

©2015

Link a videomegosztó oldalára: https://vimeo.com/michelebanal/limanshan

A taoista meditáció: elmélet, módszer, alkalmazás

Louis Komjathy 康思奇, PhD

A taoista meditáció:
elmélet, módszer, alkalmazás

Jelen tanulmány a Brown Egyetemen (Providence, Rhode Island, USA), a kontemplatív kutatócsoport által 2011-ben szervezett angol nyelvű előadás átiratának magyar fordítása. Az angol nyelvű átiratot az Aranyelixír Kiadó készítette és szerkesztette, majd Louis Komjathy lektorálást és kiegészítést követően 2014 szeptemberében hagyta jóvá (az angol nyelvű átirat letölthető innen). A magyar változatot 2016-ban Balázs Judit fordította és Horváth Gábor lektorálta, valamint szerkesztette.

Amennyiben a magyar fordítást fel szeretné használni, így hivatkozzon rá:

Louis Komjathy 康思奇, PhD: A taoista meditáció: elmélet, módszer, alkalmazás (Aranyelixír Kiadó, 2016, Budapest), xx o.

Hungarian translation  © Balázs Judit, 2016

Hungarian edition  © Aranyelixír Kiadó, 2016

A tanulmány PDF formátumú letöltéséhez kattintson
a borítóra vagy a lenti linkre:

Louis Komjathy 康思奇, PhD:
A taoista meditáció: elmélet, módszer, alkalmazás

Fabrizio Pregadio: Az idő megjelenítése a Cantong qiben

Fabrizio Pregadio:
Az idő megjelenítése a Cantong qiben

 

A magyar fordítás alapjául szolgáló cikk:

Pregadio Fabrizio. „The Representation of Time in the Zhouyi Cantong Qi”. In: Cahiers d’Extrême-Asie, 8. kötet, 1995. 155–173. o.

Fordította: Horváth Gábor

Korrektúrázta: Balázs Judit

A tanulmány PDF formátumú letöltéséhez kattintson
a borítóra vagy a lenti linkre:

Fabrizio Pregadio: Az idő megjelenítése a Cantong qiben

Paul Crowe: Fejezetek a valóság felismeréséről

Paul Crowe: Fejezetek a valóság felismeréséről

Egy Zhang Boduannak (kb. 983–1081) tulajdonított benső alkímiai klasszikus a Song-dinasztiából

Forrás:

Paul Crowe: Chapters on Awakening to the Real: A Song Dynasty Classic of Inner Alchemy Attributed to Zhang Boduan (ca. 983–1081). In: B.C. Asian Review 12 (Spring 2000): 1–40.

Fordította: Horváth Gábor

Korrektúrázta: Balázs Judit

Hungarian translation © Horváth Gábor, 2013

Hungarian edition © Aranyelixír Kiadó, 2015

A tanulmány PDF formátumú letöltéséhez kattintson
a borítóra vagy a lenti linkre:

További adalékok a rejtélyes nőiséghez

További adalékok a rejtélyes nőiség fogalmához

A rejtélyes nőiséget taglaló korábbi blogbejegyzések:

Az alábbi kiegészítések megadják a rejtélyes nőiség (xuanpin 玄牝) több lehetséges pszichofizikai, bioenergetikai[1] megfelelését. A rejtélyes nőiséget olyan szimbólumként értem, amelyet a yin és a yang általános egységeként alkalmaz az Egység (Wei Boyang 魏伯陽: A hármas egység pecsétje, Cantong qi 參同契), ezért tulajdonképp bárhol megjelenhet, ahol megjelenik az egység. A yin-yang egységének újra létrehozása az alkímia végcélja. A rejtélyes nőiség megtalálása, s a nyílásán/kapuján történő áthaladás sokféleképp megtörténhet. A szimbólum analógiáinak alább következő fölsorolásai a gyakorlót a konkrét gyakorlatok és az alkímiai folyamat végrehajtása során segíthetik.

Pages