Blog



Az aranyelixír útja - Felhasznált irodalom

Szerkesztői megjegyzés: A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.

Felhasznált irodalom

Baldrian-Hussein, Farzeen, 1984. Procédés secrets du joyau magique: Traité d’alchimie taoïste du XIe siècle. Paris: Les Deux Océans.[1]

Bokenkamp, Stephen, 1997. Early Daoist Scriptures. Berkeley: University of California Press.

Cleary, Thomas, 1987. Understanding Reality: A Taoist Alchemical Classic. Honolulu: University of Hawaii Press.

Crowe, Paul, 2000. “Chapters on Awakening to the Real: A Song Dynasty Classic of Inner Alchemy Attributed to Zhang Boduan (ca. 983–1081).” British Columbia Asian Review 12: 1–40.

Despeux, Catherine, 1979. Zhao Bichen: Traité d’Alchimie et de Physiologie taoïste. Paris: Les Deux Océans.

Despeux, Catherine, 1994. Taoïsme et corps humain: Le Xiuzhen tu. Paris: Guy Trédaniel.

Despeux, Catherine, 1996. “Le corps, champ spatio-temporel, souche d'identité.” L'Homme 137: 87–118.

Esposito, Monica, 2001. “Longmen Taoism in Qing China: Doctrinal Ideal and Local Reality.” Journal of Chinese Religions 29: 191–231.

Ho Peng Yoke, 1985. Li, Qi and Shu: An Introduction to Science and Civilization in China. Hong Kong: Hong Kong University Press.

Ho Peng Yoke, 2007. Explorations in Daoism: Medicine and Alchemy in Literature. Edited by John P. C. Moffett and Cho Sungwu. London and New York: Routledge.

Needham, Joseph, 1976. Science and Civilisation in China. Vol. V: Chemistry and Chemical Technology. Part 3: Spagyrical Discovery and Invention: Historical Survey, from Cinnabar Elixirs to Synthetic Insulin. With the collaboration of Ho Ping-Yü and Lu Gwei-Djen. Cambridge: Cambridge University Press.

Pregadio, Fabrizio, 2006. Great Clarity: Daoism and Alchemy in Early Medieval China. Stanford: Stanford University Press.

Pregadio, Fabrizio, 2009. Awakening to Reality: The "Regulated Verses" of the Wuzhen pian, a Taoist Classic of Internal Alchemy. Mountain View: Golden Elixir Press.

Pregadio, Fabrizio, 2011. The Seal of the Unity of the Three. Vol. 1: A Study and Translation of the Cantong qi, the Source of the Taoist Way of the Golden Elixir. Mountain View: Golden Elixir Press.

Pregadio, Fabrizio, 2012. The Seal of the Unity of the Three. Vol. 2: Bibliographic Studies on the Cantong qi: Commentaries, Essays, and Related Works. Mountain View: Golden Elixir Press.

Robinet, Isabelle, 1993. Taoist Meditation: The Mao-shan Tradition of Great Purity. Translated by Julian F. Pas and Norman J. Girardot. Albany: State University of New York Press. Originally published as Méditation taoïste (Paris: Dervy Livres, 1979).

Robinet, Isabelle, 1995. Introduction à l’alchimie intérieure taoïste: De l’unité et de la multiplicité. Avec une traduction commentée des Versets de l’éveil à la Vérité. Paris: Éditions du Cerf.

Robinet, Isabelle, 2011. The World Upside Down: Essays on Taoist Internal Alchemy. Mountain View: Golden Elixir Press.

Sivin, Nathan, 1968. Chinese Alchemy: Preliminary Studies. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Sivin, Nathan, 1980. “The Theoretical Background of Elixir Alchemy.” In Joseph Needham, Science and Civilisation in China, vol. V: Chemistry and Chemical Technology, part 4: Spagyrical Discovery and Invention: Apparatus, Theories and Gifts, 210–305. Cambridge: Cambridge University Press.

Wang Mu, 2011. Foundations of Internal Alchemy: The Taoist Practice of Neidan. Mountain View: Golden Elixir Press.

Wilhelm, Richard, 1929. Das Geheimnis der Goldenen Blüte: Ein chinesisches Lebensbuch. Zürich and Stuttgart: Rascher Verlag. Translated into English by Cary F. Baynes as The Secret of the Golden Flower: A Chinese Book of Life (London: Routledge and Kegan Paul, 1962; New York: Harcourt, Brace and World, 1962). [Includes translations of the Taiyi jinhua zongzhi and the Huiming jing.]

Wong, Eva, 1998. Cultivating the Energy of Life. Boston and London: Shambhala.

Wong, Eva, 2000. The Tao of Health, Longevity, and Immortality: The Teachings of Immortals Chung and Lü. Boston and London: Shambhala.


[1] [Mivel a felhasznált irodalomból a fordítás elkészültekor egyik sem olvasható magyarul, a címeket és a megjelenés részleteit meghagytuk változatlan formában – a ford.]

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

Forrás:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 61-63. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/az-aranyelixir-utja-felhasznalt-irodalom (2013. 09. 18.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Az aranyelixír útja - 9. fejezet: A benső elixír gyakorlata

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

9. fejezet: A benső elixír gyakorlata

A neidan 內丹 gyakorlás részletes leírása nyugati nyelveken megtalálható a következő művekben: Despeux 1979: 48–82; Robinet 1995: 147–64; Wang Mu 2011. Alább a fő pontok összefoglalása olvasható.

Az összetevők: lényeg, lélegzet és szellem

Mint ahogy a waidan 外丹 a világ legalacsonyabb rendű és legegyszerűbb alkotóelemeit – az élettelen köveket és fémeket – elegyíti elixírjeinek előállításához, lehetővé téve számukra, hogy visszatérjenek az arany tökéletességéhez, úgy a neidan is a világmindenség és az emberi lény alapvető alkotóelemeiből indul ki, melyeket visszaáramoltat eredeti állapotukba.

A neidan nézete szerint ezek az alapelemek a jing 精 (lényeg), a qi 氣 (lélegzet) és a shen 神 (szellem), melyeket együtt három kincsnek (sanbao 三寶) neveznek.[1] Mindegyik két állapotban van jelen: a világmindenséget megelőző állapotában és a megnyilvánult világban felvett alakjában.


[1] E szakszavak lefordítása és meghatározása összetett feladat – különösen a qié. A qit fordítják még ’energiának, pneumának’ [’lehelet, lélegzet, szellem, szél, levegő’ – a ford.] és sok egyébnek is. Mi az angol „breath”-et [’lélegzet, lehelet’ – a ford.] használjuk, amely lefedi bizonyos, de semmi esetre sem az összes árnyalatát. A francia „souffle” [’szusz, lehelet, lélegzés’ – a ford.] vagy más latin nyelvekben előforduló megfelelője több finom árnyalatát adja vissza.

[Megjegyzendő, hogy a magyar ’lélegzet’, régies alakjában ’lélekzet’ szó ebben a tekintetben tágabb jelentéstartománnyal bír angol megfelelőjénél, hiszen szószármaztatása révén az ember lelkével is kapcsolatban van: „A lélek lél- alapszava ősi finnugor örökség: vogul, osztják lil (‘lélegzet, lélek’), votják lul (‘lehelet, pára, lélek’) finn löyly, észt leil (‘gőz, pára’) (Magyar etimológiai szótár, Tótfalusi István, szerk., lélek szócikk) – a ford.]

A világmindenséget megelőző állapotukban a shen, a qi és a jing (ebben a sorrendben) a dao 道 önmegnyilvánulásának három állomását képviseli az üresség állapotától a világmindenséget létrehozó lényeg kikristályosodásáig (8. ábra).

A shen az anyagtalan létezők, míg a jing az anyagi létezők megnyilvánulását irányító alapelv, a qi pedig az az alapelv, amely az egész világmindenséget teljes térbeli kiterjedésében és létezése teljes időtartama alatt fenntartja. A világegyetemet megelőző vetületében a jinget, a qit és a shent rendszerint a yuan 元 ’eredeti, eredendő, kezdeti’ előtaggal látják el (yuanjing 元精, yuanqi 元氣, yuanshen 元神).

8. ábra. Lényeg, lélegzet és szellem három, a gyakorló testében összekapcsolódó körként ábrázolva. Xingming guizhi 性命圭旨 (A természet és az élet együttes művelésének alapelvei)

A megnyilvánult világban e három összetevő eltérő alakokat vesz fel, nevük pedig további jelentésárnyalatokat ölt. A shen arra utal, ami anyagi forma nélkül létezik, az egekben levő istenségektől (szintén shennek, ’isteneknek’ hívják őket) az emberi értelemig (pl. a ’megismerő szellem’, shishen). Az emberi lényben a qi kifejezetten lélegzetként jelenik meg. A jing elsődleges megtestesülése férfiakban az ondó, nőkben pedig a menstruációs vér.

Lényeg, lélegzet és szellem

Lényeg, lélegzet és szellem hatást gyakorol egymásra. Amikor az áramlást követik, létrehozzák az emberi lényt, amikor az áramlást megfordítják, az elixírt alkotják meg.

Mit jelent az „áramlás követése” (shun 順)? „Az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt.” Ezért az üresség átalakul szellemmé, a szellem lélegzetté, a lélegzet lényeggé, a lényeg alakká, az alak pedig emberi lénnyé válik.

Mit jelent az „áramlás megfordítása” (ni 逆)? A tízezer létező visszatartja a hármat, a három visszatér a kettőbe, a kettő az egybe. Akik ismerik ezt az utat, törődnek szellemükkel és őrzik testi alakjukat.

Táplálják testi alakjukat, hogy finomítsák a lényeget, felhalmozzák a lényeget, hogy átalakítsák lélegzetté, finomítják a lélegzetet, hogy összeolvasszák a szellemmel, és finomítják a szellemet, hogy visszaáramoljon az ürességbe. Ekkor megvalósul az aranyelixír.

Chen Zhixu, Jindan dayao 金丹大要 (Hatalmas lényegi útmutatások az aranyelixírről)

A neidan a jing, a qi és a shen anyagi vetületével dolgozik, szándéka azonban azok „eredendő” állapotának helyreállítása. A gondolatok áramlását megállító gyakorlatok hatására az ember „belép a nyugalomba” (rujing 入靖). Először a belégzést és a kilégzést szabályozza, majd ezt felváltja a „benső lélegzet” önkéntelen keringése, amit „magzati légzésnek” (taixi 胎息) neveznek.

Az ondót, amit néha a „nemi együttlét lényegének” (jiaogan jing 交感精) is neveznek, nem szabad elpazarolni. Egy Bai Yuchannak tulajdonított kijelentés a neidan gyakorlásban használt lényegről azonban rányomta bélyegét az irodalomra: „Ez a lényeg nem a nemi együttlét lényege, hanem a nyál a Jáde Császár szájában” (idézi: Wang Mu 2011: 46).

Cinóbermezők

A neidan gyakorlás az emberi test több olyan pontját érinti, amelyek közül néhány a szó hétköznapi értelmében véve nem „testi”. Közülük két csoport különösen fontos.

Az első a cinóbermezők (dantian 丹田) csoportja, melyek külön-külön az alhas, a szív és az agy környékén helyezkednek el, és nem rendelkeznek anyagi vetülettel. Főszerepet játszanak a taoista légző-, meditációs és neidan gyakorlatokban. A második csoport (ezt a következő alfejezet mutatja be) a törzs elülső és hátulsó oldalán végigfutó két tároló.

Az alsó cinóbermező a tulajdonképpeni dantian és a lényeg (jing) székhelye. A különböző források 1,3, 2, 2,4, 3 vagy 3,6 hüvelykkel (cun 寸) helyezik a köldök alá – vagy pontosabban egyes források a köldök mögé. A neidan folyamat első állomásán a benső elixír ezen a területen jön létre.

A középső cinóbermező egyes szerzők szerint a mellkas közepén található, mások szerint a szív és a köldök között. Egy másik nézet szerint lényegében magával a szívvel, az emberi lény közepével azonos. A lélegzet (qi) székhelye, és nevezik még sárga udvarnak (huangting 黃庭), karmazsinvörös palotának (jianggong 絳宮) vagy rejtélyes nőiségnek (xuanpin 玄牝, a yin és a yang összekapcsolódásának képe) is. A neidan folyamat második lépésében az elixírt az alsóból a középső mezőbe emelik fel, és ott táplálják.

A felső cinóbermező az agy területén helyezkedik el, és a szellem (shen) székhelye. Rendszerint sárgolyócskának (niwan 泥丸) nevezik, és kilenc „palotára” vagy „kamrára” osztják fel, egymás fölött két sorban. A niwan egyszerre jelöli az egész felső mezőt, valamint a legbensőbb palotát vagy kamrát (az alsó sorban a harmadikat) is. Az elixír felső mezőbe történő áthelyezése jelöli a neidan folyamat harmadik és utolsó szakaszát.

A befogadó és az irányító tároló, valamint a „tűz időszakai”

A kínai gyógyászat nézete szerint az emberi test tizenkét ’szokványos csatornát’ (zhengjing 正經) és nyolc ’különleges csatornát’ (qijing 奇經) tartalmaz. (A nyugati szakirodalmakban mindkét csatornacsoportot gyakran „meridiánnak” nevezik, különösen az akupunktúrában való alkalmazásukkor.) A nyolc különleges csatornát hívják nyolc tárolónak (baimai 八脈) is.

A neidanban a legfontosabb közülük a befogadó tároló (renmai 任脈) és az irányító tároló (dumai 督脈),[2] amelyek a törzs hasi, illetve háti oldalán függőlegesen futnak végig. A két tároló összekapcsolása által létrehozott kör alakú pályát nevezik folyami szekérnek (heche 河車). A gyakorlás előkészítő szakaszában mindkét tárolót megtisztítják, hogy a gyakorlás tényleges megkezdésekor a pályák mentén a lényeg (jing) keringeni tudjon.


[2] [Az itt használt angol megnevezés „Function vessel”, azaz ’rendeltetést, szerepet, feladatot [betöltő] tároló’. A fordítás során a magyar fordítói gyakorlatban elterjedt ’befogadó’ alakot használtuk, ami utal a tároló yin természetére. Párja itt mint „Control vessel” szerepel, amely ’irányító tárolóként’ tükrözi a yang minőséget – a ford.]

A lényeg keringetését a folyami szekér mentén a tűz időszakainak (huohou 火候) rendszerével összhangban szabályozzák (Wang Mu 2011: 75–87). Minden egyes körforgást két fő részre osztanak fel: az első yang jellegű és „vad tűznek” (vagy „harcos tűznek”, wuhuo 武火) nevezik, a második yin jellegű és „szelíd tűznek” (vagy „tudós tűznek”, wenhuo 文火) hívják.

Mi több, a körforgást tizenkét részre osztják fel (9. ábra), és ugyanaz a tizenkét hexagram ábrázolja, mint amelyek a waidan 外丹 művelésében az elixír hevítésének szakaszait jelölik (5. ábra). Több szöveg hangsúlyozza, hogy a tűz időszakai alkotják az alkímiai mű egyik legtitkosabb részét, és a mesterek tanítványaik képességeihez és igényeihez igazítják azokat.

9. ábra. A tűz időszakainak tizenkét állomása.

A tűz időszakai

A Pecsét[3] és az értekezések, a szentiratok és a dalok a végső valóságot fejtik ki,
ám nem rögzítik írásban a tűz időszakait.
Ha meg akarjuk ismerni a szóbeli útmutatásokat, és fel akarjuk fogni a rejtélyes pontokat,
részletekbe menően kell megvitatnunk azokat egy isteni halhatatlannal.

Még ha meg is különböztetjük a karmazsinvörös cinóbert és a fekete ólmot,
mindez hasztalan, ha nem ismerjük a tűz időszakait.
Mindent egybevetve az egész a gyakorlás erejétől függ:
a legapróbb hiba, és az elixír nem forr egybe.

Wuzhen pian 悟真篇 (Ráébredés a valóságra)


[3] Azaz a Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje).

A gyakorlás állomásai

A legelterjedtebb megfogalmazás szerint a neidan gyakorlás során az előkészítő szakaszt három fő szakasz követi, melyek hossza hagyományosan

  • 100 nap (ugyanannyi, mint az elixír elegyítéséhez előírt időszak a waidanban),
  • tíz hónap (a kínai számítás szerint az emberi várandósság ideje) és
  • kilenc év (a hagyomány szerint Bódhidharma ennyi időt töltött meditációban egy fallal szemben, miután Indiából Kínába vitte a chan 禪 buddhizmust).

Sok szöveg figyelmeztet arra, hogy ezek az időtartamok jelképesek, és nem kell őket szó szerint érteni.

E folyamat különböző vetületeit több szerző összepárosította a Cantong qi és a Wuzhen pian 悟真篇 egyes szakaszaival – bár egyik szöveg sem említi. Ismereteink szerint a háromszintes folyamat kidolgozása a 11–12. századra tehető. Ezenfelül a háromszintű rendszer több változatban is létezik, és a neidan szövegek jelentős része (pl. a Lingbao bifa 靈寶畢法) teljesen más sémákat ír le, vagy egyáltalán nem is említ semmilyen felosztást.

Az előkészítő szakaszt az „alapok lefektetésének” (zhuji 築基) nevezik. Célja az eredendő lényeg, eredendő lélegzet és eredendő szellem újbóli feltöltése, hogy a soron következő állomásokon fel lehessen használni azokat. A vonatkozó módszerek kapcsolatban vannak – de nem egyeznek meg – a mai qigong 氣功 gyakorlatokkal (Wang Mu 2011: 31, 43, 64), és nem terjednek ki az elixírkészítésre.

A tulajdonképpeni első szint a „lényeg finomítása és átalakítása lélegzetté” (lianjing huaqi 鍊精化氣), melyet száznapos átkelésnek is (bairi guan 百日關) neveznek.[4] Célja az eredendő lényeg és lélegzet egyesüléséből létrehozni azt a lélegzetet, amelyet külső gyógyírnak (waiyao 外藥) neveznek.

Ismétlődő légzésciklusok segítségével a lényeget a fent említett folyami szekér pályája mentén keringetik: a törzs hátsó oldalán, az irányító tároló mentén emelik fel a felső cinóbermezőbe, majd onnan levezetik a törzs elülső oldalán a befogadó tároló mentén, míg eléri az alsó cinóbermezőt, ahol légmentesen lezárják, és így összesűrűsödik.

A lényeg ilyen irányú keringetését a tűz időszakainak rendszerével szabályozzák. Így a lényeg megszokott hajlama, mely szerint lefelé áramlik és veszendőbe megy, megfordul.


[4] [A guan jelentései: ’korlát, gát, válaszfal, hágó, hegyszoros, határátkelő, zár’; a szerző az angol „barrier”-t (’gát, korlát’) használja. A magyar fordításban némileg eltértünk a szerző szóválasztásától és az ’átkelés’ mellett döntöttünk, ami véleményünk szerint jól visszaadja a felsorolt gyakorlatok központi jellegzetességét: egy erőltetett menetet sugall, mely megkötésekkel jár, a végén azonban átvezet az áhított túloldalra – a ford.]

A második szint a „lélegzet finomítása és átalakítása szellemmé” (lianqi huashen 鍊氣化神), melyet tíz hónapos átkelésnek (shiyue guan 十月關) is neveznek. Célja az (előző szinten megszerzett) eredendő lélegzet és szellem egyesüléséből a szellem létrehozása.

A lélegzet és a szellem a valódi víz a tüdőben (a yin a yangban) és a valódi tűz a vesében (a yang a yinben). Egyesítésük alkotja meg a benső gyógyírt (neiyao 內藥), melyet az alsó és a középső cinóbermező között táplálnak. Ennek a szintnek a végén a lényeget, a lélegzetet és a szellemet egyetlen egységgé kapcsolják össze.

A harmadik és utolsó szint a „szellem finomítása és visszaáramoltatása az ürességbe” (lianshen huanxu 鍊神還虛), melyet kilencéves átkelésnek (jiunian guan 九年關) is neveznek. Célja az előbbi állomáson megszerzett szellem további finomítása, hogy a gyakorló elérje az ürességet és a nemlétezést.

Ezt a szintet a külső és a benső gyógyír összekapcsolásaként jellemzik, amely a hatalmas gyógyír (dayao 大藥) kialakulását eredményezi. A gyakorlás azzal ér véget, hogy a beavatott visszatér az ürességbe, avagy a daóba 道 (10. ábra).

10. ábra. A Változások könyvének (Yijing 易經) fő trigramjaival jelképezett alkímiai folyamat. Jobbról balra: (1) A kan 坎 ☵ és a li 離 ☲ belső vonalainak felcserélése. (2) A qian 乾 ☰ és a kun 坤 ☷ összekapcsolása. (3) A qian itt a dao 道 egyetlen lélegzetének jelképe. A három állomást „kezdeti átkelésnek”, „középső átkelésnek” és „felső átkelésnek” nevezik. Az elsőt „cselekvésként”, a másodikat a „cselekvés és nemcselekvés kölcsönhatásaként”, a harmadikat „nemcselekvésként” határozzák meg. Li Daochun: Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény).

 

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 53-60. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/az-aranyelixir-utja-9-fejezet-benso-el... (2013. 10. 01.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Az aranyelixír útja - 8. fejezet: A benső elixír és az ember

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

8. fejezet: A benső elixír és az ember

A neidan 內丹 legszembetűnőbb jellegzetességének gyakran az élettani gyakorlatokat tartják, a benső elixír elegyítése azonban az egész emberi lényt magában foglalja, nem csak a szigorú értelemben vett testet. Az egész folyamatot a szív (xin 心), a szellem (shen 神) székhelye és az emberi lény fő jelképes közepe vezeti.

A szív a „valódi szándék” (zhenyi 真意) révén működik. A valódi szándék azon tevékeny képességünk, mely a szellemmel való kapcsolata által lehetővé teszi a yin 陰 és a yang 陽 (a kettő) összekapcsolódását, valamint a benső elixír (a dao 道 egyetlen lélegzete) létrehozását és táplálását.

Az elixír a neidanban

A neidan nézete szerint az elixír egyenértékű a létezés eredendő állapotával, és annak megszerzését vagy visszaszerzését jelképezi. A gyakorlás végső fázisának eredményét úgy jellemzik, mint visszatérést az „ürességbe” (xu 虛), abba az állapotba, amelyikben nincs határvonal vagy különbségtétel az abszolút és a viszonylagos között.

Mivel azonban a folyamat fokozatos, a gyakorlás elsősorban abban a hatókörben munkálkodik, amelyiknek meghaladására hív. Fő célja, hogy teljesen feltárja ezen sík hétköznapi megközelítésének korlátozottságát, hogy megmutassa, az valójában összhangban van a dao önmegnyilvánulását vezérlő alapelvekkel, és elvezesse a gyakorlót annak felismeréséhez, hogy az abszolút alapelv és a megnyilvánult sík alapvetően kettősség nélküli egységet alkot.

A gyakorlás tényleges fókuszpontja sem „benső”, sem „külső”. Mindazonáltal gyakran szemléltetik azzal a hasonlattal, hogy egy „személy jön létre a személyen kívül” (shen zhi wai shen;[1] vagy „én az énen kívül”; Despeux 1986: 111–112), amely a magasabb állapot megvalósítását jelképezi, és „valódi személyként” (zhenshen 真身) határozzák meg (vesd össze a korai taoista meditáció „valódi énjével”, zhenwo 真我 [vagy más esetekben zhenwu 真吾 – a ford.]).[2]

Ebben az esetben a gyakorlás fő állomásaiként a fogantatást, a várandósságot, majd a magzat megszületését nevezik meg, mely a gyakorló tökéletes képmásáva növi ki magát és megvalósított állapotát személyesíti meg. Egy másik nézet szerint – e kettő nem feltétlen zárja ki egymást, kölcsönösen és néha együtt kerülnek bemutatásra – a benső elixírre úgy tekintenek, mint amit már minden emberi lény birtokol, és ami azonos saját veleszületett, megvalósított állapotával.

A Wuzhen pianhez 悟真篇 írt szövegmagyarázatában Liu Yiming 劉一明 ezt a nézetet a következőképpen fejti ki: „Az aranyelixír minden emberi lényben hiánytalanul megvan: teljesen megvalósított mindenkiben.” Ugyanez a nézet sarkallja Yu Yant 俞琰 (1258–1314) a Cantong qihez 參同契 írt magyarázatában a következő megállapításra: „Az aranyelixír a szemünk előtt van.”


[1] [Más alakban shenwai you shen 身外有身 (Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism, Routledge, London and New York, 2008, 275. o.) – a ford.]

[2] Az esetleges félreértések elkerülése végett emlékeztetünk rá, hogy a shen 神 ’szellem’ és a shen 身 ’személy’ két azonosan hangzó, de eltérő kínai írásjegy. A további kétértelműség megelőzése érdekében azt is hozzátesszük, hogy bizonyos szövegkörnyezetben, mint a jelenlegiben is, a shent (’személy’) lehetne ’énként’ is fordítani. Ez a szó azonban nem a lélektani létezőként értendő ’énre’ utal, hanem ehelyett az egész személyre. A ’test’, ami a shen másik gyakori fordítása, a jelen szövegkörnyezetben túl leegyszerűsítettnek, sőt zavarónak tűnik.

Az aranyelixír

Az ember alapvető természetét, mely kezdeti, mégis hiánytalan, „aranyelixírnek” is nevezik. Nincs más aranyelixír az ember alapvető természetén kívül. Ez az aranyelixír minden emberi lényben hiánytalan: teljesen megvalósított mindenkiben. Nem több egy bölcsben, nem kevesebb egy hétköznapi emberben. A halhatatlanok és a buddhák magja, az érdemesek és a bölcsek gyökere.

Liu Yiming, szövegmagyarázat a Wuzhen pianhez 悟真篇 (Ráébredés a valóságra)

„Megfordítás”

Ezeken és egyéb jellemvonásokon túlmenően az egyik fő sajátosság, amelyben a neidan folyamat összes leírása osztozik, a „megfordítás” (ni 逆 vagy diandao 顛倒) eszméje (Robinet 2011: 1–15). Ahogy azt az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, a gyakorlást jellegzetesen a következő eljárás keretezi: a létezés elsődleges összetevőit, nevezetesen a lényeget, a lélegzetet és a szellemet (jing 精, qi 氣 és shen 神) fokozatosan visszavezetik a létesülési rangsorban megelőző szintre.

A folyamat a legalsó állomással veszi kezdetét és a legmagasabbal végződik, tetőpontja a visszaáramlás (huan 還) a nemlétezés (wu 無) vagy az üresség (xu 虛, kong 空)[3] állapotába.

E folyamat jellegzetes megfogalmazásai „a lényeg finomítása és átalakítása lélegzetté”, „a lélegzet finomítása és átalakítása szellemmé”, „a szellem finomítása és visszaáramoltatása az ürességbe”. A benső elixír e folyamat lezárulásával valósul meg teljesen.


[3] [Ha valaminek a hiányát, távollétét szeretnék kifejezni, a kínai szövegek rendszerint a következő írásjegyeket használják: xu 虛 ’üres, üresség, űr, üres tér’ (angol: ’empty, emptiness, void, voidness, vacuity’); kong 空 ’űr, üreg, üreges’ (angol: ’empty, emptiness, hollow, hollowness’); wu nemlétező, nemlétezés, nincs’ (angol: ’lack, absence, nothingness, non-being, un-, -less’); dong 洞 ’barlang, üreg’ (angol: ’cavern’) – a ford.]

„Az áramlás megfordítása”

Akik hatalmas bölcsességgel rendelkeznek, megfordítják a teremtés és átalakulás körforgását. Nem ragadja el őket a teremtés és az átalakulás folyamata, nem alakítja őket a yin és a yang. Nem vonszolja őket a tízezer létező, és nem rángatja őket a tízezer feltétel.

Lótuszt ültetnek a tűzbe, és csónakot vontatnak át a sáros vizeken. Kölcsönveszik a világ törvényeit (fa 法), hogy a dao törvényeit műveljék, az ember daójával összhangba kerülve azonban az Ég daóját teljesítik be. Gyökerestül eltávolítják az érzékelt tárgyakon felhalmozódott port, és teljesen megtisztítják a szerzett külső befolyásokat.

Végzetüket (vagy életüket, ming 命) önmaguk uralják, és nem az Ég. Visszatérnek „eredeti arcukhoz”, és megmenekülnek az idő körforgása elől. Meghaladják a három világot [a vágy, az alak és az alaktalanság világát], és olyan ellenállóvá válnak, mint a vajra (gyémánt).

Liu Yiming, Xiangyan poyi 象言破疑 (A jelképes nyelvezettel kapcsolatos kételyek szétzúzása)

A neidan szövegek szerzői a Daode jing 道德經 következő kijelentésével (42. szakasz) kapcsolták össze ezeket a szinteket: „A dao létrehozza az egyet, az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt” (lásd az 1. táblázatot).

E részlet egyik értelmezése szerint a dao először létrehozza az egységet, amely magában foglalja a két egymást kiegészítő alapelvet, a yint és a yangot. Miután a yin és a yang szétválik, ismét összekapcsolódik, és létrehozza a „hármat”, amely az egyesülés eredménye. A „tízezer létező” e folyamat állandó ismétlődésének eredményeként létrejövő létezők összessége.

A neidan gyakorlás szakaszai úgy fordítják meg fokozatosan ezt a folyamatot, hogy megszüntetik az egyes állomások és a közvetlenül fölöttük levő szint közti különbségeket.

1. táblázat. A bal oldalon a kozmogónia „alászálló” szakaszai.
A jobb oldalon a neidan gyakorlás párhuzamos „felszálló” szakaszai.

Xing és ming

Bár a neidan felöleli az emberi létezés két fő végpontját, melyeket nyugati kifejezésekkel „szelleminek” és „testinek” lehetne nevezni, az egyik szempont, amely alapján alirányzatait és azok gyakorlatait megkülönböztetik, az az, hogy e két szint közül viszonylagosan melyikre helyeznek nagyobb hangsúlyt. Az e két végpontra utaló kínai kifejezések (a xing 性 és a ming 命) jelentésköre azonban tágabb.

A xing és a ming a neidan emberről alkotott elképzelésének két sarkalatos fogalma: az egyik az ember egyénfeletti tulajdonságaira, a másik az egyéni létezésre vonatkozik.

A xing jelöli az ember „benső természetét”, melynek tulajdonságai meghaladják az egyéniséget, és azonosak a tiszta létezés, sőt még azon is túl a nemlétezés tulajdonságaival. A neidan szövegek gyakran buddhista szakkifejezésekkel értekeznek a xingről – például: ’az ember saját valódi, megvilágosodott természete’ (zhenru juexing 真如覺醒/性) és ’meglátni az ember természetét’ (jianxing 見性).

A ming jelentése elsősorban ’parancs, elrendelés’, ám jelentései közé tartozik az ’élet, létezés és élettartam’, valamint a ’végzet’ vagy a ’sors’ is. Mi több, a nyugati nyelvű művekben a neidannal összefüggésben gyakran értelmezik a minget ’éltető erőként’ is (nem szó szerinti fordítás).

A neidan szemléletmódjában ezek az eltérő jelentések és értelmezések kapcsolatban vannak egymással. A ming egyfajta lenyomatként, bevésődésként vagy pecsétként határozható meg, amelyet minden egyes ember születésekor megkap: létezését így az Ég parancsának köszönheti, ami meghatározza a világban betöltött helyét és szerepét, és így a „sorsát”, melyet életében be kell teljesítenie.

Mi több, életében mindenki bizonyos adagnyi „éltető erőt” kap, melynek mennyisége emberenként más és más, fogyatkozása és végül kimerülése azonban elkerülhetetlen. Míg az ember xingje nem született és ezért halhatatlan, mindannak, ami a ming hatókörébe tartozik, van kezdete és vége.

Xing és ming

A xing a tökéletes, Ég előtti szellem (shen 神): az egyetlen isten. A ming a tökéletes, Ég előtti lényeg (jing 精): az egyetlen lélegzet. A lényeg és a szellem a xing és a ming gyökere. …

Akik művelik mingjüket, viszont nem értik xingjüket, hogyan tudnának megmenekülni a világkorszakok körforgása elől? Akik látják xingjüket, ám nincsenek tudatában mingjüknek, hogyan tudnának végül visszatérni [az eredetbe]? …

A felsőbbrendű emberek együttesen valósítják meg a xinget és a minget. Először megtartják az előírásokat és megszilárdítják bölcsességüket, és ily módon kiüresítik elméjüket. Ezután finomítják lényegüket, lélegzetüket és szellemüket, és ily módon megőrzik testüket. Amikor a test elnyugodott, a ming alapja tartósan szilárd, amikor az elme üres és tiszta, a xing alapja teljesen megvilágosodott. Amikor xingünk teljesen megvilágosodott, nincs jövés-menés, amikor mingünk tartósan szilárd, nincs halál és születés.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény)

Gyakorlás tekintetében a neidanon belüli alirányzatokat néha aszerint különböztetik meg, hogy a mingnek vagy a xingnek tulajdonítanak-e elsőbbséget. Az északi átadási vonalban például a gyakorlás a xingen való munkálkodással kezdődik.

Ezzel szemben a déli átadási vonal a gyakorlás első szakaszában a minget helyezi a xing elé, a második szakaszban a xinget a ming elé, majd a harmadik szakaszban kizárólag a xingre összpontosít.

Több szerző mindazonáltal azt hangsúlyozza, hogy a xinget és a minget együtt kell művelni, és a ’xing és ming együttes művelése’ (xingming shuangxiu 性命雙修) kifejezést használja.

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 47-52. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/az-aranyelixir-utja-8-fejezet-benso... (2013. 09. 15.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Szolgálati közlemény: honlapkarbantartás

Gépház üzenet: szombaton (2013. 09. 14.) honlapszerelés

A gépházból kalapácscsattogás, ömlő olvadt fém sercegése mellett felszűrődik egy ráspolyos férfihang:

- Szombaton fogom megdolgozni a honlapot. Nem fogom kímélni, ezért lehet, hogy nem lesz elérhető.
- Vettük Szabi, mindent bele. Vond művelés alá a virtuális anyagot.

Tehát érthetőbben: szombaton költözik át a www.aranyelixir.hu az egyik felhőből a másikba, ezért lehet, hogy nem lesz elérhető.

Megértésüket köszönjük!

Az Aranyelixír Kiadó csapata

 

Klaudy Kinga: A fordítástudomány magyarországi meghonosítója - kitüntetés és beszélgetés

Munkásságának célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjon. Klaudy Kinga, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének alapítója 2013. augusztus 20-án vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

Idézetek a beszélgetésből:

Az ELTE bölcsészkarán végzett. Hogyan és mikor vált egyértelművé, hogy fordítástudománnyal szeretne foglalkozni? Mi vonzotta e tudományterületben?

Az egyetem elvégzése után, mint ahogy ezt a nyelvszakos bölcsészek gyakran teszik, én is próbálkoztam fordítással, és közben felfigyeltem arra, hogy a nyelvek közötti különbségek milyen nagy hatással vannak a fordítói munkára. Mikor aztán megtudtam, hogy ennek a kérdéskörnek van nemzetközi szakirodalma, azaz, hogy a fordításnak nemcsak gyakorlata, hanem elmélete is van, rájöttem, hogy az elmélet jobban érdekel, mint a gyakorlat.

...

Legjelentősebb tudományos eredményei közé sorolják a fordított magyar szövegek aktuális tagolásának leírását, a magyar és az indoeurópai nyelvek fordításszempontú egybevetését, egy magyar-indoeurópai átváltási tipológia kidolgozását. Ön mely eredményét tartja a legfontosabbnak?

Nehezen tudnék választani, mert ezek az eredmények összefüggnek. A fordított magyar szövegek jellegzetességeinek kimutatása, leírása, magyarázata hozzájárul ahhoz, hogy a fordítók tudatosabban dolgozzanak. Ugyanezt a célt szolgálja annak leírása is, hogy az angol, francia, német és orosz nyelv hogyan áll szemben a magyarral és milyen műveleteket végeznek a fordítók, hogy a nyelvi korlátokat leküzdjék. Egész munkásságomnak az a célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjak.

Az interjú itt olvasható: http://www.elte.hu/hir?id=NW-4816 (megtekintés: 2013. 09. 13.)

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Az aranyelixír útja - 7. fejezet: Neidan: egyetemes távlatok

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

7. fejezet: A neidan egyetemes távlatai

A benső alkímiát könnyedén lehetne úgy értelmezni, mint a waidan 外丹 „külső” eljárásainak áttevődését benső síkra. Ez a nézet azonban rendkívül beszűkült lenne.

Nem szükséges elmondani, hogy a neidan 內丹 az alkímiai műveletekre (pl. „finomítani”, „vegyíteni”), eszközökre („háromlábú üst”, „tűzhely”), hozzávalókra („ólom”, „higany”, „cinóber”, „ezüst”) vonatkozó alapkifejezések zömét, valamint legfontosabb jellemvonásaként magának az elixírnek az eszméjét a waidanból származtatja.

A nyilvánvaló párhuzamok ellenére azonban a neidan eredetét sokkal inkább köszönheti a benső istenekkel végzett taoista meditációnak, mint a waidannak. Az e módszerekből átvett alapelemeket egyesítette a hagyományos kínai kozmológiai rendszerből merített eszmékkel és jelképekkel, az alkímiai szakszókinccsel és képi világgal, valamint egyéb, rövidesen bemutatott tanok és gyakorlatok töredékeivel.

Bármennyire ellentmondásosnak is tűnik, az összetevők eme egyedi kombinálása lényegében a benső istenek teljes eltűnését vonta maga után. Eltávolításuknak egyértelmű okai voltak:

a benső istenek belefoglalása a neidanba megalkotóit azzal a lehetetlen feladattal szembesítette volna, hogy a benső panteont újból leképezzék egy eltérő kozmológiai rendszerre; mi több, istenségekkel – akár külsőkkel, akár bensőkkel – kivitelezhetetlen lett volna ábrázolni az egyes létesülési állomások (a sokféleség, a kettősség és az egység) visszarendeződését a megelőzőkbe, és még kevésbé lehetett volna velük megjeleníteni a visszatérést a nemlétezés állapotába.

Ezen okok miatt a „benső tájkép” egyes neidan ábráin szereplő benső istenségek képei az emberi test eszmei állapotának ábrázolására szolgálnak, nem jelentik azonban maguknak az isteneknek a neidan gyakorlatokban betöltött tevékeny szerepét.

Az egyetlen kivétel a Vörös Gyermek, a korai taoista meditáció legbensőbb istensége. Amikor azonban ismét megjelenik a neidanban, már nem a minden emberi lény által birtokolt istenség, hanem az alkímiai gyakorlat által létrehozandó elixír képmása.

A neidan egységbe foglalása

A neidan mesterek szeretik hangoztatni, hogy rendszerük egységbe foglalja a három tanítást (sanjiao 三教) – azaz a konfucianizmust, a buddhizmust és a taoizmust –, ám a neidan teljes rendszerében előforduló összetevők ennél sokkal gazdagabbak. Szövegei ezeken kívül kölcsönöznek még

  • tanításokat a Daode jingből 道德經,
  • szókincset a Zhuangziből 莊子,
  • kozmológiai jelképeket a Változások könyvéből (Yijing 易經),
  • módszerek töredékeit a korai taoista meditációs eljárásokból,
  • élettani gyakorlatokat (különösen a légzéssel foglalkozókat) az ’élet táplálására’ (yangsheng 養生) vonatkozó tanokból,
  • az emberi testről alkotott nézeteket a hagyományos gyógyászatból,
  • alkímiai nyelvezetet a waidanból,
  • tantételek fogalmait a buddhizmusból, valamint
  • nyelvi fordulatokat a konfucianizmusból és a neokonfucianizmusból.

Ahogy az várható, az átvételek eltérő szinten és mélységben történtek, az egyes alirányzatok és azok egyéni képviselőinek függvényében.

Látva az összetevők változatosságát, értelmetlennek tűnik bármelyikre is úgy tekinteni, mint amelyik hatást gyakorolt a neidanra. Ehelyett inkább úgy fogalmazhatunk, hogy az egyes alapelemek sok-sok „építőkocka” szerepét töltötték be, melyeket a hasonló látásmódú mesterek és szerzők igény szerint használtak fel saját értekezéseikhez és módszereikhez.

Sok mester például rámutat, hogy az alkímiát csak a Daode jing fényében lehet megérteni, melyre „az aranyelixír útjának eredeteként” tekintenek. A megfeleltetésen alapuló kozmológia képzeteket (xiang 象) biztosít, melyek nemcsak megmutatják, hogy a tér és az idő egyetemes szabályszerűségei miként jelennek meg a gyakorlásban, hanem Li Daochun 李道純 szavaival élve, „szavak által alakkal ruházzák fel az alaktalant, és így nyilvánítják meg az eredeti és abszolút daót 道” (idézi Robinet 2011: 18).

Ezen összetevők sajátos szerepét és viszonylagos fontosságát gyakran nyíltan is elismerik. Az alkímiai tan gyökerei a metafizikai alapelvekre nyúlnak vissza, és megfeleltetésen alapuló kozmológiát használnak, hogy kifejtsék a világmindenség végső egységét az őt létrehozó abszolút alapelvvel.

A neidan végső célja azonban az, hogy meghaladja a világmindenség hatókörét és ’visszatérjen az ürességbe’ (huanxu 還虛). A szavakat, képzeteket és szóképeket ezért gyakran annak tudatában használja, hogy szerepük ideiglenes.

Ismét Li Daochunt idézve: „Létezik egy működés, amely meghaladja azokat [mármint a szavakat – a ford.]. Ezt nem könnyű elmagyarázni, hanem a szavakon túl kell felfogni” (Robinet, ibid.).

Az alkímiai nyelvezet és az értelmezés szintjei

Mindazonáltal a kijelentések és szakkifejezések eltérő módokon és különböző szinteken való értelmezése a neidan, valamint az egész alkímia sajátossága, bárhol létezett is. Az alkímiai nyelvezet egyik velejáró jellemzője ebben a tekintetben különösen fontos.

Sok kifejezés nemcsak arra az anyagi létezőre vagy jelenségre utal, amelyet szó szerint jelöl, hanem alaktalan alapelvekre is. Ezekben az esetekben a létezőkre és a jelenségekre az alapelvek példájaként tekintenek, nevük rokon értelmű és felcserélhető egymással.

A ’valódi ólom’ (zhenqian 真鉛) például szó szerint a finomított ólmot jelöli, másodlagosan azonban a yinben megtalálható valódi yang (zhenyang 真陽) alapelvet is jelenti. A „valódi ólom” ezért a yinben 陰 levő valódi yang másik neve, és ebben a szerepében rokon értelmű az összes olyan kifejezéssel, amely ugyanezen alapelv más megnyilvánulásait jelöli – például a fém hajtóerő, a kan 坎 ☵ trigram és a vese lélegzete.

A valódi ólom ezért érthető a metafizika alapelveire, kozmológiai mintázatokra, waidan módszerekre és élettani gyakorlatokra vonatkoztatva is; így a kan jelentheti a fémet, vagy a valódi ólom a vese lélegzetét, és így tovább.

Lényegében emiatt lehetséges, hogy bár a Cantong qi 參同契 alkímiai részei a waidannal foglalkoznak – az alkímia azon formájával, amely a szöveg megírásakor létezett –, ám neidan leírásként is olvashatók. Egy másik példa a neidan alapelvek és szövegek szexuális gyakorlatokként való értelmezése.

Ez az olvasat nem csak az alkímiai nyelvezet képi világán alapszik, amelyben a férfi és a nő egyesülése az egyik leggyakoribb hasonlat a yin és a yang összekapcsolódására. Fő elméleti támasza ugyanis a fent említett példa kiterjesztése: a yin, amelyből a valódi yangot – vagy a valódi ólmot – a gyakorlás kezdeti szakaszában „össze kell gyűjteni” (cai 採), nem a természetes ólom (yin), avagy maga a világmindenség (szintén yin), hanem a női test (a yin alapelv egy másik példája), és a „gyűjtés” nemi érintkezésen keresztül történik.

Yin és yang képmásai

A sárkány és a tigris képmása ezer átalakuláson és tízezer átváltozáson megy keresztül, felsőbbrendűsége isteni és kifürkészhetetlen. Ezért használjuk a hozzávalók jelképezésére, háromlábú üstként és tűzhelyként állítjuk fel, és a tűz rendje szerint mozgatjuk.

Párhuzamként ez a kan és a li, helyettesítésként a fém és a tűz, megnevezve a fiú és a leány, összekapcsolódva a férj és a feleség. Mindezek a különféle elnevezések alkotják a sárkány és a tigris csodálatos működését (yong 用).

Isteni elevenségük (ling gan 靈感) miatt összetevőknek nevezzük őket; mivel elősegítik a dolgok beteljesülését, háromlábú üstnek és tűzhelynek nevezzük őket; átalakulásaik miatt a tűz rendjének hívjuk őket; mivel keresztezik egymást és csatlakoznak egymáshoz, kan és li a nevük; mivel szilárdak és egyenesek, fémnek és fának nevezzük őket; mivel fel- és alászállnak, leánynak és fiúnak hívjuk őket; mivel csodálatos összhangban vannak egymással, férjnek és feleségnek mondhatjuk őket.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény); ford. Robinet, The World Upside Down [A feje tetejére állított világ], 30–31.

Bár az alkímia egyik fő feladata a különböző síkok közti párhuzamok, valamint az egyes síkok és az őket létrehozó alapelv között fennálló kötelékek felfedése, a gyakorló vagy az olvasó személyes megközelítése határozza meg és befolyásolja megértését és értelmezését.

Erre nézve időszerű emlékeztetnünk, hogy az összes hagyományos tan által osztott egyik alapelv szerint a felsőbb szintű tantételek felfogása az alsóbb szinthez tartozók megértését is magában foglalja, míg a fordítottja lehetetlen.

Alkímiai képmások

Az alkímia útja teljes egészében képmásokra (xiang 象) épül. Az ólmot és a higanyt veszi alapanyagként, tudni kell azonban, hogy az „ólom lényege” és a „higany veleje” nem több, mint puszta hasonlat. A li 離 és a kan 坎 kifejezéseken alapszik, tudni kell azonban, hogy a „kan fiú” és a „li leány” nem több üres szónál.

A sárkány és a tigris alakját használja, tudni kell azonban, hogy a „sárkánytűznek” és a „tigrisvíznek” nincs alakja. Beszél a „sárga rügyről”, az „isteni vízről” és a „virágos tóról”, ezeket azonban nem lehet sem látni, sem használni.

Xiao Yanzhi 蕭延芝 (13. század közepe), a Xiuzhen shishuban 修真十書, 9. fejezet; ford. Robinet The World Upside Down [A feje tetejére állított világ], 19.

Más módszerek bírálata

Több alkímiai szöveg szerzője tudatában volt, hogy a saját hagyományát más típusú tanoktól és gyakorlatoktól elválasztó vonal ugyancsak vékonynak tűnik, ezért mindannyian a tanításaik és az általuk felhasznált források közti különbségeket hangsúlyozzák. A legkorábbi példa a Cantong qiben olvasható (26. és 36. szakasz), mely sok figyelmet szentel az igazi megvalósításra alkalmatlannak ítélt módszereknek.

Ezek közé tartoznak a nem alkímiai gyakorlatok, köztük a légzés, a benső isteneken végzett meditáció, a nemi gyakorlatok, a szellemek és a kisebb istenségek imádása, valamint azok a waidan módszerek, amelyek nem a qian 乾 és a kun 坤, avagy az ólom és a higany egyesítésén alapulnak.

Más módszerek bírálata

Az utóbbi időben az emberek nem értik a ’gyakorlásról’ (youzuo) szóló eszmecserét. Egyesek zi 子 és wu 午 között keringetik lélegzetüket, mások [a lényeget] keringetik a folyami szekér (heche 河車) [mentén], megint mások a szív és a vese [lélegzetét] egyesítik egymással, vagy a befogadó és az irányító (rendu 任督) tárolót (mai 脈) kapcsolják össze, egyesek az agyuk mögött gyűjtik össze lélegzetüket, mások felvezetik lélegzetüket a koponyatetőjükre, megint mások összehangolják belégzésüket és kilégzésüket, vagy finomítják nemi lényegüket. …

Több mint ezer ehhez hasonló [módszer] létezik. Bár útjaik nem azonosak, mind ugyanúgy ragaszkodik a formákhoz. Aki azt hiszi, hogy ez a „cselekvés” útja, az nagyon téved.

Liu Yiming, Xiuzhen houbian 修真後辨 (További fejtegetések a valóság műveléséről)

A helytelen módszerek végzéséről, vagy bizonyos fogalmak és kifejezések téves értelmezéséről hasonló intelmek találhatók a fő neidan szövegekben is (beleértve a fent említett Zhong-Lü chuandao jit 鍾呂傳道集, a Wuzhen piant 悟真篇 és Chen Zhixu 陳致虛 vagy Liu Yiming 劉一明 műveit), melyek gyakran még szélsőségesebben fogalmaznak.

A legjobb példa erre Li Daochun 李道純 Zhonghe ji 中和集 című műve. Li Daochun erélyesen visszautasítja a szexuális gyakorlatokat és a waidant, és alacsony polcra helyezi az élettani gyakorlatokat – köztük a daoyint 導引 (a testgyakorlás egy fajtája), a légzőgyakorlatokat és az étrendi szabályozásokat is –, valamint több meditációs és vizualizációs gyakorlatot.

A neidan tekintetében három, egyre magasabb szintű ’jármű’ (sheng 乘, a buddhizmusból kölcsönzött kifejezés) között tesz különbséget, melyeket élettaniként, kozmológiaiként és szellemiként lehetne jellemezni.

Föléjük helyezi Li Daochun a legfőbb egyetlen járművet (zuishang yisheng 最上一乘), melyet a „legfőbb és legvégső valóság csodálatos útjának” nevez, és – fontos részlet – nem társít hozzá semmilyen, a szó hagyományos értelmében vett gyakorlatot.

E végső szint leírására Li Daochun mind taoista kifejezéseket – mint a „benső természet és világi létezés eggyé válik” –, mind buddhista fogalmakat – mint az „összpontosítás (ding , samādhi) és bölcsesség (hui 慧, prajñā)” összekapcsolódása – felhasznál.

Bár Li Daochun értekezésében nem említi az „alsóbbrendű erény” és a „felsőbbrendű erény” kifejezéseket, a neidan három alsó szintje és a legfőbb egyetlen jármű közötti megkülönböztetés tükrözi a Cantong qiben lefektetett különbségeket e két út között.

A legfőbb egyetlen jármű

A legfőbb egyetlen jármű a legfőbb és legvégső valóság csodálatos útja. A háromlábú üst a hatalmas üresség, a tűzhely a hatalmas végső. Az elixír alapja a tisztaság és a nyugalom: az elixír anyja a nemcselekvés (wuwei 無為).

Az ólom és a higany a természet és az élet, a víz és a tűz az összpontosítás és a bölcsesség. A víz és a tűz összekapcsolása a vágyak felszámolása és a harag megszüntetése; „a fém és a fa párosodása” a természet (xing 性) és az egyéni tulajdonságok (qing 情) összeolvasztása.

A „mosdatás és fürdetés” az elme megtisztítása és a töprengés eltávolítása. „Szorosan lezárni” annyi, mint fenntartani az őszinteséget és összpontosítani a szándékot. A „három lényeges” az előírások, az összpontosítás és a bölcsesség, a rejtélyes átkelés a közép. …

Ez a legfőbb egyetlen jármű csodája. Akik beérkeztek, meg tudják valósítani.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény)

 

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 40-46. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/az-aranyelixir-utja-7-fejezet-neida... (2013. 09. 12.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Az aranyelixír útja - 6. fejezet: A fő neidan irányzatok és mesterek

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

6. fejezet: A fő neidan irányzatok és mesterek

A fennmaradt forrásokban a neidan 內丹 legkorábbi nyomai Tao Zhi 陶埴 műveiben találhatók meg, aki a 8. század második felében élt. A korábbi történeti vagy félig mondai alakokról – úgy mint Su Yuanlang 蘇元郎 (6. század?), Deng Yuzhi 鄧郁之 (kb. 600?) és a buddhista mester Huisi 慧思 (517–577) – szóló beszámolók jóval későbbi forrásokban olvashatók, mint az állítólagosan feljegyzett események.

Mivel Deng Yuzhi és Huisi a Hengshanon 衡山 (Heng-hegy, a mai Hunanban) élt, érdemes megjegyezni, hogy ez a hegy lehetett azon központok egyike, ahol a neidan megszületéséhez vezető hagyományok kialakultak.

Zhong-Lü

Az első, egyértelműen azonosítható benső alkímiai hagyomány a 9–10. században fejlődött ki.[1] Zhongli Quan 鍾離權 és Lü Dongbin 呂洞賓, a két hírneves taoista halhatatlan után, akiknek nevéhez több neidan átadási vonal is fűződik, Zhong-Lü 鍾呂 irányzatnak nevezik. Ezt a hagyományt az élettani gyakorlatok központi szerepe jellemzi, amelyeket szoros összefüggésbe hoznak a kozmológiai alapelvekkel.

Szövegei közé tartozik a Zhong-Lü chuandao ji 鍾呂傳道集 (Feljegyzések a dao áthagyományozásáról Zhongli Quanról Lü Dongbinre), amely a neidan első fontos, tantételeket taglaló értekezése (Wong 2000). Gyakorlatait a Lingbao bifa 靈寶畢法 (A szent kincs teljes módszertana) című műben fejtik ki részletesen (Baldrain-Hussein 1984).


[1] Bár a neidan és egyéb forrásokat tartalmazó zhenyuan 真元 (valódi eredet) szöveghagyomány részben alapulhat megközelítőleg azonos korból származó írásokon, úgy tűnik, hogy azok hiteles változatai a Song-korban keletkeztek.

Zhong-Lü

A zi 子 órában a lélegzet (qi 氣) a vesében születik meg, a mao 卯 órában pedig eléri a májat. A máj yang 陽, lélegzete ekkor kivirágzik. [Ezért] a yang felemelkedik, és „yang helyzetbe” lép: ez a tavaszi nap-éj egyenlőségnek felel meg.

A wu 午 órában a lélegzet eléri a szívet. A felhalmozódott lélegzet létrehozza a folyadékot (ye 液), pont úgy, ahogy a nyári napfordulókor a felszálló yang eléri az Eget, és megszületik a yin 陰.

A wu órában a folyadék (ye) megszületik a szívben, a you 酉 órában pedig eléri a tüdőt. A tüdő yin, folyadéka ekkor bőséges. [Ezért] a yin alászáll, és „yin helyzetbe” lép: ez az őszi nap-éj egyenlőségnek felel meg.

A zi órában a folyadék eléri a vesét. A felhalmozott folyadék létrehozza a lélegzetet (qi), pont úgy, ahogy a téli napfordulókor az alászálló yin eléri a Földet, és megszületik a yang.

Lingbao bifa 靈寶畢法 (A szent kincs teljes módszertana)

Nanzong (a déli átadási vonal)

A neidan hagyományban a Cantong qi 參同契 után a másik fő szöveg a Wuzhen pian 悟真篇 (Ráébredés a valóságra), a Zhang Boduan 張伯端 (987?–1082) által 1075 körül teljes egészében verses formában írt mű (Robinet 1995: 205–254; Crowe 2000; Pregadio 2009). A 13. században Zhang Boduant tették meg a déli átadási vonal (nanzong 南宗) elindítójának, a Wuzhen pian pedig e neidan hagyományvonal fő forrásszövege lett.

Zhang Boduan után az átadási vonal a következőképpen folytatódott: Shi Tai 石泰 (?–1158), Xue Daoguang 薛道光 (1078?–1191), Chen Nan 陳楠 (?–1213) és végül Bai Yuchan 白玉蟾[2] (1194–1229?), aki a neidan történetének egyik legnagyobb alakja, és a taoista mennydörgés-szertartások (leifa 雷法) szakértőjeként is hírnevet szerzett.

Míg az utóbbi négy mester között az átadás történeti alapon nyugszik, Shi Tai nem volt Zhang Boduan közvetlen tanítványa. A jelenlegi értelmezés szerint a déli átadási vonal kezdetben nem rendelkezett hagyományosan elismert szervezettel vagy intézményrendszerrel, és mint átadási vonalat hivatalosan csak később alapították meg – lehetséges, hogy maga Bai Yuchan.


[2] [Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism (Routledge, London and New York, 2008) 白玉蟾 xxxviii., 1416., 1457., de 白玉蟬 203., 1366. – a ford.]

Nanzong (a déli átadási vonal)

Elsősorban wura 戊 és jire 己 támaszkodjunk, akik közvetítőként működnek,
majd hagyjuk, hogy a férj és a feleség összetalálkozzon és örvendezzen egymásnak.
Csak várjunk, míg művünk megvalósul, hogy meghallgatásban részesüljünk az Északi Kapunál,
és a kilencszeres köd ragyogásában magasan szárnyaló főnixen fogunk lovagolni.

Mindenki önmagában hordozza a hosszú élet gyógyírét,
csak az elmezavar és a káprázat miatt veti el hiába.
Amikor az édes harmat alászáll, Ég és Föld összekapcsolódik egymással,
ahol a sárga rügyek nőnek, kan 坎 ☵ és li 離 ☲ egyesül.

Három, öt, egy – minden benne van e három szóban,
ám a múltban és a jelenben valóban ritkák azok, akik értik őket.
A kelet 3, a dél 2, együtt 5-öt tesznek ki,
az észak 1, a nyugat 4, ugyanúgy [5-öt adnak ki – a ford.].

Wuzhen pian 悟真篇 (Ráébredés a valóságra), 3., 6. és 14. vers.

Beizong (az északi átadási vonal)

Az északi átadási vonal (beizong 北宗) megegyezik a Wang Chongyang 王重陽 (1113–1170) alapította quanzhen 全真 (teljes valóság) taoista iskola korai szakaszával. Bár a quanzhen lehetővé teszi az egyéni gyakorlás – különösen a meditáció – különböző formáit, és magában foglal taoista közösségi szertartásokat is, módszereibe beletartozik a neidan azon fajtája is, amelyik a benső természet művelését hangsúlyozza.

Mind Wang Chongyangnak, mind több tanítványának, pl. Liu Chuxuannak 劉處玄 (1147–1203) és Hao Datongnak 郝大通 (1140–1213) is tulajdonítanak neidan műveket. A csoport legfontosabb tagja, a neidan későbbi történetét tekintetbe véve, Qiu Chuji 丘處機[3] (más néven Qiu Changchun 丘長春, 1148–1227).


[3] [Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism (Routledge, London and New York, 2008) 丘處機 808., 1452., de 邱處機 xxxvi., 815. – a ford.]

Két Yuan-dinasztiabeli mester

A Yuan-korban (13. század közepe – 14. század) két neidan szerző érdemel említést. Li Daochun 李道純 (1290 körül) a Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény) és több más mű szerzője, melyek közül néhányat ténylegesen a tanítványai szerkesztettek össze.

Az írásaiban feldogozott fő témák a következők: a háromlépcsős neidan gyakorlás alapját képező irányelvek, a xing 性 és a ming 命 (benső természet és világi létezés, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk), a neidan és más módszerek osztályozása, valamint a neidan szakszókincse.

A másik szerző Chen Zhixu 陳致虛 (1290–kb. 1368), aki ismerte a Zhonghe jit és idéz is belőle. Ő a szerzője a Cantong qi egyik szövegmagyarázatának, amely a forrásszöveg egyik legjobb javított kiadását is tartalmazza, és egy jelentős rövid kézikönyvnek, a Jindan dayao 金丹大要 (Hatalmas lényegi útmutatások az aranyelixírről) című műnek is.

Az általa leírt neidan szexuális gyakorlatokat is felölel. Későbbi korokban nevét kapcsolatba hozták a neidan yin-yang irányzatával (yinyang pai 陰陽派) is, amely módszerei közé sorolja a férfi és nő közti nemi érintkezést is.

A másik irányzat, melynek neve tiszta művelés (qingxiu pai 清修派), ehelyett meditációs és élettani gyakorlatokon alapszik anélkül, hogy szexuális egyesüléshez folyamodna.

Li Daochun

Hiánytalanul megőrizve a lényeget megvédhetjük testünket (shen 身). A lényeg hiánytalan megőrzéséhez először testünket kell megszilárdítani és megnyugtatni. Ha szilárd és nyugodt, nincsenek vágyak, és így a lényeg hiánytalan lesz.

A lélegzet hiánytalan megőrzésével táplálhatjuk az elmét (xin 心). A lélegzet hiánytalan megőrzéséhez először az elmének kell tisztának és nyugodtnak lennie. Ha tiszta és nyugodt, nincsenek gondolatok, és így a lélegzet hiánytalan lesz.

Hiánytalanul megőrizve a szellemet visszatérhetünk az ürességbe. A szellem hiánytalan megőrzéséhez először a szándéknak (yi 意) kell őszintének lennie. Ha a szándék őszinte, testünk és elménk összekapcsolódik egymással és visszatérünk az ürességbe.

Lényeg, lélegzet és szellem ezért a három elsődleges hozzávaló, testünk, elménk és szándékunk pedig a három elsődleges, nélkülözhetetlen kellék.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény)

Chen Zhixu

Ez a fém az Ég előtti ősi lélegzet, ám az Ég utáni állapotban jön létre. Akik a hatalmas művelést gyakorolják, a hatalmas végső (taiji 太極) testét szándékozzák felkutatni még szétválása előtt – azaz a világ megteremtésének valódi pillanatát.

Ezért a magasztos halhatatlanok és a legemelkedettebb szentek az Ég és a Föld létrejövetele előtti lélegzetet keresik az Ég és a Föld szétválása utáni állapotban, az alak és az anyag keletkezése után. Ezzel a lélegzettel finomítják és érik el a tiszta yangot. Ezért nevezik elixírnek. …

Az Ég előttit, az alakok keletkezése előtti állapotot kell keresni. Az Ég és a Föld utáni állapotban, az alakok keletkezése után, emberi lények és dolgok vannak, nem pedig az aranyelixír.

Jindan dayao 金丹大要 (Hatalmas lényegi útmutatások az aranyelixírről)

A Wu-Liu irányzat

A Ming-dinasztia (14. század közepe – 17. század közepe) és a Qing-kor (17. század közepe – 20. század eleje) alatt több neidan mester nyilvánította ki belépését a taoizmus longmen 龍門 (sárkánykapu) átadási vonalába (a Wang Changyue 王常月 [?–1680] általi hivatalos megalapítása előtt és után egyaránt), vagy számos ága közül egyikbe-másikba.

Ennek a jelenségnek két fő oka volt: először, a longmen iskola a fent nevezett Qiu Chujitől, a legkorábbi fő quanzhen mesterek egyikétől eredeztette magát; másodszor, a Qing-dinasztia alatt a longmen vált a hithű quanzhen átadási vonallá és a taoizmus hivatalosan jóváhagyott formájává (Esposito 2001).

A longmen iskolához (vagy megalapítása előtt „Qiu Chuji átadási vonalához”) csatlakozott Ming-kori neidan képviselők között található Wu Shouyang 伍守陽 (1574–1644), akit Liu Huayanggal 柳華陽 (1735–1799) együtt a neidan Wu-Liu irányzatának (Wu-Liu pai 伍柳派)[4] alapítójaként tartanak számon. Liu Huayang másfél évszázaddal később Wu Shouyang tanítványának vallotta magát.

Ezt az irányzatot az különbözteti meg a többitől, hogy egyidejűleg használ buddhista és taoista módszereket, előbbieket meditációs, utóbbiakat élettani gyakorlatokhoz. Az irányzat kettős alapját műveik címei is mutatják: Wu Shouyang Xian fo hezong yulu 仙佛合宗語錄 (A halhatatlanok és a buddhák közös eredetéről feljegyzett mondások) és Liu Huayang Huiming jing 慧明經 (A bölcsesség és élet könyve; Wilhelm 1929 és Wong 1998; elképzelhető, hogy Liu Huayang szerzősége e művet illetően nem teljesen hiteles) című műve.


[4] [Bár az iskolák és irányzatok nevét nem szedjük nagybetűvel, ebben az esetben mind a Wu, mind a Liu személynév, ezért kivételesen nagybetűt használunk – a ford.]

Az öt iskola

A késői Qing-korban több korábbi és kortárs neidan átadási vonalat rendeltek öt felekezet alá:

  1. az északi átadási vonal (beizong 北宗), alapította Wang Zhe 王嚞,
  2. a déli átadási vonal (nanzong 南宗), elindította Zhang Boduan 張伯端,
  3. a központi irányzat (zhongpai 中派), elindította Li Daochun 李道純,
  4. a nyugati irányzat (xipai 西派), alapította Li Xiyue 李西月,
  5. a keleti irányzat (dongpai 東派), alapította Lu Xixing 陸西星.

Az öt felekezet az egyes alapítók vagy elindítók földrajzi származására utal (a középső irányzat nevéről mondják azt is, hogy Li Daochun azon tételére utal, mely szerint a „közép” fogalmát hangsúlyozta, és fő művének címében is említésre kerül).

Mind Lu Xixing (1520–1601 vagy 1606) és Li Xiyue (1806–1856) fenntartotta, hogy Lü Dongbintől, a fent említett halhatatlantól kapott tanításokat, aki a Qing-dinasztiabeli taoizmusban került előtérbe. Lu Xixing a neidan szexuális értelmezésének egyik fő képviselője. Li Xiyue tanai Lu Xixing és a déli átadási vonal tanításain alapulnak.

További Ming- és Qing-kori szövegek

Több fontos Ming- és Qing-kori szöveget aligha lehet a fent feltüntetett felekezetek közé besorolni. A legismertebb közülük Az aranyvirág titka (ezt a címet Richard Wilhelm adta neki 1929-es fordításában, az eredeti címe Jinhua zongzhi 金華宗旨, avagy Végső tanítások az aranyvirágról).

Ez az 1700-as években keletkezett mű arról híres, hogy leírja a „fénykeringetés” (huiguang 回光)[5] gyakorlatát, melyet a gyakorló belül végez. Min Yide 閔一得 (1748–1836) ezt a szöveget helyezte a longmenhez tartozó jin’gai[-hegyi – a ford.] átadási vonal szöveghagyományának elejére (Esposito 2001).


[5] [A huiguang szerzőnk fordításában „circulating light”, azaz ’fényt keringetni’ vagy ’fénykeringetés’. A gyakorlat neve más fordításban: „reversion of the light” (Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism, Routledge, London and New York, 2008, 962. o.), azaz ’a fény visszaáramoltatása, visszatérítése, visszafordítása’, mert a hui a ’keringés, forgás’ mellett ’visszatérést, hazatérést, megfordulást’ is jelent – a ford.]

„Az aranyvirág titka”

Amikor a fényt keringetjük, az Ég és a Föld összes yin és yang lélegzete egybeolvad. …

A gyakorlás megkezdéséről szóló tanítások szerint a létezésen belül úgy tűnik, nemlétezés van. Hosszú idő után, amikor a gyakorlás kiteljesedik és az ember személyén kívül van egy másik személy is, a nemlétezésben megszületik a létezés.

A fény száznapnyi összpontosított gyakorlás után valódivá válik: ekkor szellemi tűz (shenhuo 神火) lesz belőle. Száz nap után a fény önkéntelenül összegyűlik, és a valódi yang egyetlen szikrája hirtelen létrehozza a kölesgyöngyöt (shuzhu 秫珠), pont úgy, ahogy a férj és a feleség közösülése után magzat keletkezik. Hogy ügyelni tudjunk rá, nyugodtnak kell lennünk. A fény keringetése a tűz időszakaival (huohou 火候) áll párhuzamban.

Jinhua zongzhi 金華宗旨 (Végső tanítások az aranyvirágról)

Említést érdemel még két másik híres mű, melyek tartalmaznak ugyan szövegrészleteket is, de inkább az emberi test ábrázolása köré összpontosulnak (6–7. ábra). A Xiuzhen tu 修真圖 (A valóság művelésének ábrája; Despeux 1994) több különféle változatban ismert, melyek az 1800-as évektől elejétől kezdve keletkeztek.

A Neijing tu 內景圖 (A benső szövedék ábrája) egy kőtáblán látható, amely a 19. század végéről származik, és a quanzhen/longmen átadási vonal székhelyéül szolgáló pekingi Baiyun Guan 白雲觀 (Fehér Felhő kolostor) egyik épületének falán található.

A két ábra a test felépítéséről két különböző elképzelést tükröz, és ennek megfelelően mutatja be a test fő jellegzetességeit és pontjait. Különösen a Neijing tu idézi fel a „benső tájkép” ősi témáját (Despeux 1996), és korai taoista meditációs szövegekből átvett részleteket is magában foglal.

6–7. ábra. A Xiuzhen tu 修真圖 (balra) és a Neijing tu 內景圖 (jobbra).

Liu Yiming

1819-ben Liu Yiming 劉一明 (1734–1821) kiadta neidan műveket tartalmazó szöveggyűjteményének kibővített változatát, melynek címe Daoshu shi’er zhong 道書十二種 (Tizenkét könyv a daóról, mely valójában mintegy húsz műből áll).

A gyűjtemény szövegmagyarázatokat tartalmaz a legfontosabb írásokhoz, mint a Wuzhen pianhez (Cleary 1987) és a Cantong qihez, illetve számos független művet is magában foglal.

Liu Yiming a hagyományvonalához tartozó szentiratok szélsőségesen szellemi értelmezését mutatja be. Írásait a tantételek mélységes ismerete és az egyszerű nyelvezet jellemzi – ez a párosítás ritka jellegzetesség a neidan irodalomban.

A nyílás

Hadd mondjak neked valamit. Ha meg akarod ismerni ezt a nyílást, az azon a földön található, ahol a hat érzékszerv nem tapad meg, azon a helyen, ahova az öt hajtóerő nem ér el. „Meghatározhatatlan és alig kivehető!” Belül egy nyílás van. „Elmosódott és homályos!” Belül egy kapu van.

Önmagától nyílik ki és záródik be. Ha odakiáltasz, felel, ha kopogsz, válaszol. Fényes és ragyogó! Teljes és befejezett! Akik megtévedtek, ezer mérföldre vannak tőle, akik felébredtek, pontosan előtte állnak.

Xiuzhen biannan 修真辨難 (Értekezések a valóság műveléséről)

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 31-39. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/az-aranyelixir-utja-6-fejezet-fo-ne... (2013. 09. 12.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Új menüpont: Cikkek

Kedves Olvasóink!

A könnyebb elérhetőség és kereshetőség érdekében "Cikkek" elnevezéssel létrehoztunk egy újabb menüpontot, ahonnan a kiadó gondozásában eddig megjelent és a jövőben megjelenő cikkek és tanulmányok érhetőek el, illetve lesznek elérhetőek. A megtekintéshez kérjük kattintson a felső menüpontban a "Cikkek" feliratra.

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - 5. fejezet: Waidan a Cantong qi után

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

5. fejezet: Waidan a Cantong qi után

A külső alkímia datálható szövegeinek többsége a Tang-dinasztia (7–9. század) alatt íródott, melyet a waidan 外丹 „aranykorának” neveznek. Az időszak fő irányzatai a taiqing 太清 hagyomány hanyatlásáról tanúskodnak, amivel párhuzamosan a Cantong qivel 參同契 kapcsolatos tanok és módszerek fontossága növekedett. A Tang-korszak arról is ismert, hogy a waidan az írástudók érdeklődésének homlokterébe került.

A legnagyobb kínai költők közül kettő, Li Bai (701–762) és Bai Juyi (772–846) is vonzódott a Cantong qihez. Más költők, köztük Meng Haoran (689–740), Liu Yuxi (772–843) és Liu Zongyuan (773–819) műveikben szintén utalnak az elixírekre. Ez az érdeklődés a későbbi időkben is fennmaradt, amikor a fő figyelem a neidanra 內丹 tevődött át, melynek sok forrásszövegét versben írták (Ho Peng Yoke 1985: 195–203).

Bár a Cantong qi örökre megváltoztatta a taoista alkímia történetét, semmi esetre sem annak tanai ihlették az összes Tang-kor alatt íródott waidan művet. Az egyik legismertebb ezek közül a kiváló orvos, Sun Simo (a hagyomány szerint 581–682) által összeállított, kivonatos kézikönyv, a Taiqing danjing yaojue 太清丹經要訣 (Lényegi útmutatások a hatalmas tisztaság elixírjeinek könyveiből). Műve (mesteri fordítása megtalálható Sivin 1968-as kötetében) úgy háromtucat waidan módszert tartalmaz. Biztos, hogy mindegyik korábbi szövegekből származik, és egyik sem kapcsolódik a Cantong qihez.

Két legendás módszer

Az ebben és más forrásokban feljegyzett módszerek sokasága közül a Tang-korszak alatt a waidanra kettő vált jellemzővé. Az első, amelynek számos változata létezik, a cinóberen (yang) alapszik. A cinóberben lévő higanyt (yin a yangban) kivonják és hozzáadják kénhez (yang), hogy ismét cinóbert alkosson.

Ez a jellegzetesen hétszer vagy kilencszer megismételt folyamat olyan anyagot eredményez, amelynek természetéről azt tartják, hogy fokozatosan egyre inkább yang lesz (a 7 és a 9 yang számok). A végső eredmény egy olyan elixír, amely teljes egészében mentes a yin összetevőktől, és a tiszta yang (chunyang 純陽) fényes minőségeit testesíti meg, azaz az egység állapotát, mielőtt az egy szétválik kettővé.

Ennek a módszernek figyelemre méltó példáját nyújtja Chen Shaowei, aki a 8. század elején tevékenykedett. A cinóber kialakulásáról, változatairól és jelképrendszeréről szóló kidolgozott beszámoló után műve egy két fő részre osztott alkímiai folyamatot ír le (Sivin 1980: 237–240 és 270–274).

Az első részben a cinóbert hét körön keresztül finomítják, mindegyik keringetés olyan „aranyat” hoz létre, amelyet el lehet fogyasztani vagy alapanyagként fel lehet használni a következő művelethez. A második részben a finomítás hetedik körének végeredményét használják fel a visszaáramoltatott elixír fő összetevőjeként, melyet bonyolult hevítési eljárásnak vetnek alá. Bár Chen Shaowei kozmológiai jelképeket használ, művét nem befolyásolta a Cantong qi.

A tűzhely és a tárolóedény

A hatalmas elixírhez a tűzhelyet és a tárolóedényt oly módon kell elkészíteni, hogy magába foglalja az Eget, a Földet és az Embert (a három erőt), valamint az öt szellemet (wushen 五神, azaz az öt hajtóerő). Az edényt a hetedik visszaforgatásból származó 24 unciányi aranyból kell elkészíteni, hogy harmóniában legyen a 24 qi időszakkal.

… A fedő 8 unciája a nyolc csomópontnak felel meg (a négy évszak kezdete és közepe). … Az edényt a nyolc trigram és a tizenkét szellem (shi’er shen 十二神, azaz a 12 kettősóra) szerint kell a hevítéshez felállítani, mielőtt az összekevert bíbor aranyszemcséket belehelyezzük.

Chen Shaowei, Dadong lian zhenbao jing jiuhuan jindan miaojue 大洞鍊真寶經九還金丹妙訣 (Csodálatos útmutatások a kilencszeres visszaforgatás aranyelixírjéről – Kiegészítés a valódi kincs finomításáról szóló, Hatalmas barlang szentiratához,); ford. Sivin, „The Theoretical Background of Elixir Alchemy” [„Az elixír alkímia elméleti háttere”], 279–281, kisebb változtatásokkal.

A második fő módszer, amely közvetlenül a Cantong qi tanaiból származik, nemcsak  az általunk ismert világban fellelhető yint és yangot veszi számításba, hanem kifejezetten a világmindenséget megelőző „valódi” természetüket. Itt a kiinduló összetevők a természetes cinóber (yang ☲) és a természetes ólom (yin ☵).

Ezeket elkülönítve finomítják, hogy a cinóberből valódi higanyt (zhenhong 真汞) hozzanak létre, amely a valódi yinnel (☷) azonos, az ólomból pedig valódi ólmot (zhenqian 真鉛), amely a valódi yangot (☰) képviseli. Amikor a két finomított anyag összekapcsolódik, olyan elixír jön létre, amely megint csak magában foglalja a tiszta yang minőségeit.

Az alkímia és a ciklikusan ismétlődő időszakok

A Cantong qi ihlette waidan hagyományok más vetületei azt mutatják, hogy a Tang-korszak alatt az alkímiai módszereket úgy tervezték meg, hogy azok a világegyetem rendszerének jellemvonásait tükrözzék. Számos Tang-kori alkimista fenntartja, többi társához hasonlóan szerte a világban, hogy műve azt a folyamatot másolja le, mely során a föld méhében a természet arannyá alakítja át az ásványokat és a fémeket.

Nézetük szerint az alkímiai műhelyben elkészített elixír ugyanazokkal a tulajdonságokkal bír, mint az önmagától visszaáramlott elixír (ziran huandan 自然還丹), amelyet a természet finomít meg egy kozmikus, 4320 évig tartó időszak alatt. Pontosan ezt a számot kapjuk meg, ha a holdnaptár szerinti év 360 napját összeszorozzuk a napi 12 kettősórával (shi 時). Az alkímiai művön keresztül a teljes kozmikus körforgást igénylő folyamatot viszonylag rövid idő alatt újra lehet alkotni (Sivin 1980: 245–248).

Az önmagától visszaáramlott elixír

Az önmagától visszaáramlott elixír (ziran huandan 自然還丹) akkor alakul ki, amikor az áramló higany (liuhong 流汞) átöleli a fémherceget (jingong 金公, azaz az ólom), és megtermékenyül. Ahol van cinóber, ott ólom és higany is van.

4320 év alatt elkészül az elixír. Arzénszulfid van a balján, auripigment a jobbján, cinóber fölötte, malachit alatta. 4320 éven át szívja magába a Nap és a Hold, a yang és a yin leheletét. Így saját leheletét föltöltve, többszörösen átalakítva elixírré válik a legmagasabb rendű halhatatlanok és mennyei lények számára.

Ismeretlen szerző, Danlun jue zhixin jian 丹論訣旨心鑑 (Útmutatások az elixírről szóló értekezésekhez, Egy szívre mutató tükör); ford. Sivin, „The Theoretical Background of Elixir Alchemy” [„Az elixír alkímia elméleti háttere”], 232, kisebb változtatásokkal.

Hasonló szándék ihlette az elixír hevítésének módszerét, mely a tűz időszakaiként (huohou 火候; Sivin 1980: 266–279) ismert. Ebben a Változások könyvének (Yijing 易經) tizenkét „uralkodó hexagramja” (bigua 辟卦) segítségével ábrázolják a teljes körfolyamatot a yang minőség felemelkedésétől kifejlődésének tetőpontjáig, majd hanyatlásán keresztül valódi yinné való visszaalakulásáig (5. ábra).

A tizenkét lépcsőfokból álló folyamat – amelyet a neidan is átvesz, ahogy azt majd látni fogjuk – az idő körforgásos természetét utánozza: a tizenkét hexagram megfelel a nap tizenkét „kettősórájának” és az év tizenkét hónapjának. E folyamat megfelel a Nap éves körforgásának, leírása a Cantong qi 51. szakaszában található meg.

5. ábra. A tizenkét „uralkodó hexagram” (bigua 辟卦).

A waidan hanyatlása

Az alkímiai műveletek császári pártolása, aminek legkorábbi példáját Li Shaojun esetében láthattuk, a rákövetkező évszázadokban is folytatódott (Needham 1976: 117–119, 131–132), majd a Tang-korszakban felélénkült.

Az alkímiát leginkább, vagy kizárólag az „élet meghosszabbításának” eszközeként értelmezték, és az iránta való elragadtatás legalább két, de lehet, hogy négy Tang-császár halálához is vezetett az elixírmérgezések révén, és hasonló esetek másokkal is előfordultak.

Ezek az esetek elegendő figyelmet kaptak a kínai alkímiáról szóló korábbi tanulmányokban, melyek szerint a waidanról neidanra történő átállást az elixírmérgezéses esetek váltották ki. Figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy e nézet szerint a kínai alkimistáknak több évszázadra volt szükségük annak felismeréséhez, hogy sok általuk használt összetevő halálos, egyértelmű jelei vannak, hogy a waidanról neidanra történő átállás egy sokkal összetettebb és messzehatóbb jelenség volt. Az alábbiakban megkíséreljük felvázolni a folyamat néhány fő jellemvonását.

 

A fent felvázolt két mintaszerű módszer közti hasonlóságnak nem szabad elhomályosítania a kínai alkímia fejlődésében végbemenő kulcseseményt: a Tang-kortól kezdve az ólom és a higany vált a waidan két fő összetevőjévé, mind elixír-összetevőkként, mind kozmológiai alapelvekként. Ez tette először lehetővé, hogy a kínai kozmológia teljes egésze megjelenhessen az alkímiai nyelvezetben.

Ezzel párhuzamosan a waidan folyamat szertartásos jellegzetességei, melyek a taiqing hagyományra voltak jellemzőek, háttérbe szorultak vagy figyelmen kívül hagyták azokat. Az alkímia ezért jelképes nyelvezetet fejlesztett ki, mely alkalmas volt tanai alapelveinek leírására, és ettől alkalmassá vált többféle gyakorlat megfogalmazására, amennyiben azokat a lefektetett alapelvek ihlették.

Ezek a változások döntőek voltak a kínai alkímia történetében. A waidan alkimisták olyan jelképrendszert kezdtek el használni, amely lehetővé tette a metafizika (a dao és a világmindenség nem kettőssége), a kozmogónia (a világmindenség megszületése a daóból) és a kozmológia (a világmindenség működése mint az abszolút tevékenykedése a viszonylagosban) leírását a yin és a yang, az öt hajtóerő, a Változások könyvének trigramjai és hexagramjai, valamint más jelképcsoportok segítségével.

A waidan folyamat megfeleltetése ezzel a rendszerrel lehetetlen volt a cinóberen és a higanyon alapuló módszerek esetében (nem beszélve a más összetevőkön alapuló eljárásokról). Mi több, a figyelem áttevődése a szertartásról a kozmológiára a neidan fejlődését készítette és segítette elő: a korai taoista meditációs módszerekből átvett alkotóelemeket belefoglalták a benső elixír elegyítésének új gyakorlataiba – még akkor is, ha ez (ahogy azt majd látni fogjuk) maguknak a benső isteneknek az eltűnéséhez vezetett.

Ezekkel az irányvonalakkal megegyezően a Song-kortól (a 10. század közepétől a 13. század közepéig) kezdve fennmaradt legtöbb waidan forrás korábbi művek szöveggyűjteményeiből állt (Needham 1976: 196–208) vagy kohászati módszerekkel foglalkozott.

Továbbra is írtak waidan szövegeket és vegyítettek elixíreket, a Tang-kor után azonban az alkímia egész üdvtani vetülete lényegében áttevődött a neidanra. Ho Peng Yoke szavaival élve, az „utolsó jelentős kínai alkímiai írást” a korai 15. században a Ming-dinasztiabeli Zhu Quan (1378–1448) herceg vetette papírra (Ho Peng Yoke 2007: 78–88).

 

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 25-30. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/fabrizio-pregadio-az-aranyelixir-ut... (2013. 09. 03.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - 4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Mindkét fent említett jellemvonás alapjául a Cantong qi 參同契, avagy A hármas egység pecsétje, a kínai alkímia történetének fő szövege szolgált (Pregadio 2011). A szinte teljes egészében versben írt mű képektől és szimbólumoktól nyüzsgő, rejtett utalásokkal teli szövege rengeteg szövegmagyarázat és egyéb mű ihletéül szolgáló tan kifejtését rejti. Kb. a 8. század eleje és a 19. század vége között legalább 38 szövegmagyarázata maradt fenn, illetve waidan 外丹 és neidan 內丹 szövegek egész sora hozható vele kapcsolatba, mind a Taoista kánonban, mind máshol (Pregadio 2012).

A két fő olvasat

A Cantong qit hagyományosan az alkimista Wei Boyangnak 魏伯陽 tulajdonítják (4. ábra), akiről azt tartják, hogy megint csak Jiangnan területéről származott, és a 2. század közepe körül élt. Ez a feltételezés az első évezred vége körül vált általánosan elfogadottá, és a neidan irányzatok tartották fenn, melyek Kínában a Cantong qi uralkodó értelmezését alakították.

A Cantong qi két fő olvasatának első változatát a neidan határozta meg. Története során a neidan sok, részleteiben különböző magyarázatot ihletett a szövegről, ezek azonban egy dologban megegyeztek: a Cantong qiben látják a benső alkímia eredetét, amely alapelveinek és módszereinek teljes kifejtését tartalmazza. Ebben az olvasatban a Cantong qi nem csupán egy alkímiai szöveg, hanem az első neidan szöveg.

Ez az értelmezés mély benyomást tett a kínai alkímia fejlődésére, és létfontosságú annak érdekében, hogy megértsük a neidan történetét és tanait. Felvet azonban két fontos problémát: a Cantong qi, melyet állítólag a 2. században írtak, a 7. századig nem gyakorol semmilyen látható hatást a fennmaradt waidan szövegekre, és ami ennél fontosabb, semmilyen alkímiai vagy egyéb forrás nem sugallja azt, hogy neidan a 8. század előtt létezett volna.

4. ábra. Wei Boyang 魏伯陽 és tanítványa elixírt vegyít.

Ezen az értelmezésen túlmenően a taoista hagyományban létezik a Cantong qinek egy másik, kevésbé ismert olvasata is. Ez az olvasat számításba vesz egy olyan szempontot is, amely a mű címében és verseiben is (84. és 87. szakasz) egyértelműen megnyilatkozik: a Cantong qi nem egy, hanem három fő témával foglalkozik, és egyetlen tanban egyesíti azokat. A három téma a kozmológia, a taoizmus és az alkímia.

Ez az olvasat felszabadítja a szöveget az alól, hogy kizárólag az alkímiával hozzák kapcsolatba. Amennyiben egymástól elkülönítve vizsgáljuk a három fő tantételbeli és szövegi összetevő eredetét, akkor világosság válik, hogy a Cantong qi nem érhette el a maihoz lényegileg hasonló formáját kb. 450-ig, de az is lehet, hogy egy vagy két évszázaddal későbbig (Pregadio 2011: 5–27). Ennek fényében a Cantong qi nem az első neidan szöveg, hanem a neidan első szövege.

A Cantong qi három témája

A nagyszerű Változások könyvének minőségei és természete mind a mértéket követi,
tanulmányozással a Sárga Császár és az Öreg Mester tanításait egyszerű megragadni,
a tűzhely tüzével végzett munka az igazságon alapszik.
E három út egy tőről fakad, és együtt egy ösvényt terem.

Három ágacskát gondoztam, ágaik és száraik azonban egymáshoz kapcsolódnak.
Együtt jönnek elő, nevük azonban különbözik, mivel mindannyian egy kapun lépnek ki.

Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje), 84. és 87. szakasz

A Cantong qi mindhárom témában alapvető különbségeket mutat a korábbi hagyományokhoz képest: a világmindenség jellemvonásait és annak viszonyát a daóval 道 a mérvadó kínai kozmológiai rendszer segítségével írja le;[1] kétféle megvalósítási módot különböztet meg, és azokra vonatkozólag meghatározza az alkímia hatókörét és működését; olyan alkímiai rendszert mutat be, amely lényegileg különbözik a korábbi waidan szövegekétől. A Cantong qinek e három témáról vallott nézetei állnak a waidan későbbi kozmológiai hagyományainak és tulajdonképpen az egész neidannak a középpontjában.


[1] Ez a rendszer, amelyet a nyugati tudósok gyakran „megfeleltetésen alapuló kozmológiának” neveznek, a különböző hatókörök vagy szférák – elsődlegesen a világmindenség és az emberi lény – természetének és tulajdonságainak taglalását, valamint a köztük lévő kölcsönös összefüggések kifejtését célozza. Mindezt több jelképcsoport – mint például a yin és a yang, az öt hajtóerő, a Változások könyvének trigramjai és hexagramjai – felhasználásával teszi meg. Míg az egyes összetevők eredete korábbi, átfogó és következetes rendszerré az i. e. 3–2. században rendeződtek össze.

A dao és a világmindenség

A Cantong qi a világmindenség különböző állapotait (az egységet, a kettősséget és a sokféleséget) szemléltető jelképcsoportok segítségével írja le a világmindenség viszonyát a daóval. E jelképsorozatok közül kettő különösen fontos.

Az elsőt a Változások könyvének (Yijing 易經) nyolc trigramja közül négy alkotja, nevezetesen a qian 乾 ☰, a kun 坤 ☷, a kan 坎 ☵ és a li 離 ☲. A qian és a kun jelképezi az elsődleges minőségeket, amelyeket a dao önmegnyilvánulása során felvesz: a qian jelöli a tevékeny (yang 陽, ’teremtő’), a kun a tétlen (yin 陰, ’befogadó’) vetületét. A qian és a kun állandó egyesülése a világmindenséget megelőző tartományban ad életet a világegyetemnek.

Ebben az örökké tartó pillanatban a qian yangja beárad a kunba , mely így kanválik, válaszul pedig a kun yine bejut a qianbe , melyből li lesz. A kan és a li ezért felváltja a qiant és a kunt a világmindenségben, viszont saját benső lényegükként rejtegetik azokat.

Míg a qian és a kun fő képmása az Ég és a Föld, mely soha nem cseréli fel helyzetét, addig a kan és a li fő képmása a Hold és a Nap, melyek a tér keretei között és az idő körforgása által megszabva felváltva növekednek és csökkennek, felemelkednek és alászállnak. Mind a tér, mind az idő ezért a dao egyetlen lélegzetének (yiqi 一氣) működése a világmindenségben.

Qian és kun, kan és li

A szilárd qian ☰ és az engedékeny kun ☷ összekapcsolódik és átfogja egymást. A yang ad, a yin befogad, a férfias és a nőies kéz a kézben jár. Együtt teremtenek és alakítanak, kibontakoztatva lényegüket és kiárasztva lélegzetüket.

A kan ☵ és a li ☲ áll az előtérben: ragyogásuk és izzásuk alászáll és kiterjed. Ez a folyamat rejtélyes és homályos, aligha lehet kipuhatolni, nem lehet lefesteni vagy ábrába foglalni. A bölcsek felmérték mélységét, majd egyesülve vele leírták az alapjait.

E négy megkülönböztethetetlenül, az üres nemlétezés kellős közepén időzik. Hatvan hexagram kering körülöttük, mint egy szekér, körbe-körbe. Ha a sárkányt és a kancát felszerszámozza, a fényes nemes úr kezében tartja az idő gyeplőjét.

Az összhangban követés és engedékenység rejlik: az ösvény sima és nem fenyeget veszedelemmel. A veszedelmes utak akadályoznak és gátolnak: veszélyeztetik a királyságot.

Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje), 43. szakasz.

A második fő jelképcsoport az öt hajtóerő (wuxing 五行), nevezetesen a fa, a tűz, a talaj,[2] a fém és a víz. Az öt hajtóerő az egység yinné és yanggá történő szétválásából, valamint a yin és a yang további négy állapotra való osztódásából jön létre. A víz és a tűz az Ég utáni állapot yine és yangja, a fa és a fém pedig az Ég előtti állapot valódi yine és valódi yangja.

A talaj, az ötödik hajtóerő egyaránt rendelkezik yin és yang vetülettel. Mivel a többi hajtóerő között, középen helyezkedik el, a forrást jelöli, amelyből azok erednek. Mivel mindegyikőjükben osztozik, biztosítja a sokféleség világának összekapcsolódását az egység eredendő állapotával.


[2] [A tu 土 hajtóerő legelterjedtebb fordítása magyarul „föld”, angolul „earth”. E bevett fordítói gyakorlat hiányossága, hogy a célnyelvben – akár a magyarban, akár az angolban – fedésbe hoz két eltérő forrásnyelvi szót, mert rendszerint a tiannel 天 (Ég) párban álló dit 地 is „Földnek”, avagy „Earth”-nek fordítják. Szerzőnk ezért szóválasztásával megkülönbözteti ezt a „két földet”. A hajtóerőt „soil”-nak, azaz ’talajnak’, a kozmikus földet pedig „Earth”-nek, azaz ’Földnek’ fordítja. Kínálkozhatna még e „két föld” megkülönböztetése kis és nagy kezdőbetűs szedéssel, ez azonban szóbeli közlés esetében könnyen okozhatna félreértést. A ’talaj’ itt természetesen tágabb, ’valaminek feneket, aljat, alapot adó’ jelentésében szerepel – a ford.]

A „nemcselekvés” útja és az alkímia célja

A Daode jingben 道德經 és a Zhuangziben 莊子, a másik jelentős, korai taoista műben kifejezésre juttatott alapelvek ihlették a Cantong qi taoista részeit, amelyek mindkét művet több ízben idézik. Ezen alapelvek legfőbbje a ’nemcselekvés’ (wuwei 無為), az a kifejezés, amely a taoista szent világi tevékenykedését írja le.

A Cantong qi (18–25. szakasz) az alkímia hatókörének és céljának meghatározásához a Daode jingnek azt a részletét idézi (20. szakasz), amely a ’felsőbbrendű erény’ (shangde 上德), avagy a természetes nemcselekvés (wuwei) és az ’alsóbbrendű erény’ (xiade 下德), avagy a szándékolt cselekvés (youwei 有為) közötti különbséget vázolja fel.

A felsőbbrendű erény útján az egy kettővé, majd sokféleséggé való szétválása előtti állapotot önkéntelenül lehet elérni, és az Ég előtti, valamint az Ég utáni tartományok alapvető egységét azonnal fel lehet fogni. Ez a megvalósított vagy a valódi ember (zhenren 真人)[3] útja. Az alsóbbrendű erény ehelyett a sokféleségben és a változásban elrejtőzött hiteles alapelv keresésére összpontosít – ez a keresés táplálást tesz szükségessé és gyakorlást igényel.

Az alkímia, a Cantong qi szerint, az alsóbbrendű erény útja: az alkímiai folyamat, akár „külső”, akár „benső”, a „cselekvés” egy formája, mely fokozatos folyamatként alakul. Célja, hogy felkészítse a gyakorlót a „nemcselekvés” állapotára, és csak akkor teljesedik be, amikor ez megtörténik.


[3] [A zhen további jelentései: ’valódi, valóság, igaz, igazi, igazság, tökéletes, tökéletesség, hiteles’ – a ford.]

Felsőbbrendű erény és alsóbbrendű erény

A felsőbbrendű erény nem bír cselekvéssel: nincs semmi, ami által cselekedne. Az alsóbbrendű erény cselekszik: van valami, ami által cselekszik.

Daode jing 道德經 (Az út és erény könyve), 38. szakasz.[4]

„A felsőbbrendű erény nem bír cselekvéssel”: nem használ vizsgálódást és keresést. „Az alsóbbrendű erény cselekszik”: tevékenykedése nem nyugszik.

Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje), 20. szakasz.


[4] [Az idézett Daode jing részlet kínai eredetije alapján ezt a sort a következőképpen is lehet fordítani: „A felsőbbrendű erény nem cselekszik: a nemlétezés által cselekszik. Az alsóbbrendű erény cselekszik: a létezés által cselekszik” 上德無為而無以為;下德為之而有以為。 – a ford.]

A valódi ember a Cantong qiben

Bensőleg tápláljuk magunkat, derűsen és nyugodtan az üres nemlétezésben. Visszatérve az alaphoz fedjük el fényünket, és bensőleg világítsuk meg testünket.

Zárjuk be a nyílásokat, és fokozzuk, erősítsük az isteni törzset; ahogy a három világítótest lesüllyed a talajba, melegséggel tápláljuk a gyöngyöt.

A fül, a szem és a száj a három kincs: zárjuk be őket, és ne hagyjunk semmit áthaladni rajtuk. A valódi ember visszavonul a feneketlen mélységbe, sodródva és kóborolva az iránytűhöz tartja magát.

Amikor a három kincs bezárult, pihentessük testünket egy üres szobában, és engedjük át akaratunkat az üres nemlétezésbe való visszatérésnek; gondolatok nélkül elérjük az állandóságot.

Ha előre-hátra haladunk, azzal akadályozzuk magunkat; ha összpontosítunk, szívünk nem fog elvándorolni vagy eltévelyedni. Alvás közben olvadjunk bele szellemünkbe, ébren pedig tartsuk szemmel a létezést és a megszűnést.

Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje), 18., 58. és 59. szakasz.

Az alkímiai modell

A Cantong qiben lefektetett gyakorlási alapelvek egyenesen következnek azokból a nézetekből, amelyeket a mű a dao és a tízezer létező (wanwu 萬物) között feltételezett viszonyról felvázol. Ezt a viszonyt, ahogy általában a taoizmus is, egyidejűleg végbemenő fázisok sorozataként magyarázza: az abszolútum egységként jeleníti meg önmagát, mely tevékeny és befogadó aspektusra bontható – nevezetesen valódi yangra (qian) és valódi yinre (kun). E két alapelv ismétlődő összekapcsolódása ad életet minden világi létezőnek és jelenségnek.

A világmindenségben, ahogy azt már láthattuk, a valódi yang a yinben rejtőzik, a valódi yin pedig a yangban. Minden egyes yang létező ezért magában rejti a valódi yint, és fordítva. E létezők között az első és legfontosabb maga a világmindenség: nézőpontjából, melyet a kettősség ural, a világ a daóhoz viszonyítva yin, ám magában rejti annak egyetlen lélegzetét, amely nem más, mint a valódi yang.

Ennek megfelelően az alkímiai folyamat abból áll, hogy fordított sorrendiséget követve fokozatosan végighalad a világmindenség fejlődési állomásain annak érdekében, hogy visszajusson az egyetlen lélegzethez.

Ezekre az elvekre alapozva a Cantong qi által szentesített egyetlen alkímiai gyakorlat az, amelyik lehetővé teszi a qian és a kun, avagy a valódi yang és a valódi yin összekapcsolását. A Cantong qi szerint a valódi ólom (☰) és a valódi higany (☷) ’ugyanabból a fajtából’ (tonglei 同類) való, mint a qian és a kun.

Az ezeket az eredeti alapelveket tartalmazó yin és yang létező a „fekete ólom” (azaz a természetes ólom ☵), illetve a cinóber (☲). A szó szoros értelmében az alkímia abból áll, hogy kivonja a valódi ólmot a „fekete ólomból”, illetve a valódi higanyt a cinóberből, és összekapcsolja egymással.

A Cantong qi alkímiai módszere

A fémből készítsünk töltéseket és védőgátakat, amelyek közé a víz beléphet és akadálytalanul folyhat. 15 a fém mérőszáma, és ugyanennyi a víz száma is.

Járuljunk a tűzhelyhez, hogy meghatározzuk a skrupulusokat[5] és az unciákat: ötrésznyi víz több mint elegendő. Ily módon a kettő valódivá válik, a fém pedig annyit fog nyomni, mint először. A másik hármat tehát nem használjuk, a tüzet azonban, amely a 2, hozzájuk erősítjük.


[5] [Skrupulus vagy scrupulus: patikai mértékegység, átvitt értelemben szemernyi, parányi mennyiség – a ford.]

A három dolog egymáshoz kapcsolódik: átalakulásaikban isteni alakokat öltenek. A hatalmas yang (azaz a tűz) lélegzete helyezkedik el alul, egy pillanat alatt elpárolog és lecsillapszik. Először cseppfolyós lesz, utána összesűrűsödik; ez az, amit sárga szekér névvel illetnek.

Amikor ideje már majdnem lejár, összeroncsolja saját természetét és elmetszi életfonalát. Formája úgy néz ki, mint a hamu vagy a föld, alakja olyan, mint a por egy makulátlan ablakon.

Törjük porrá és keverjük el, hagyjuk belépni a vörös színű kapukon. Szilárdan tömítsük az illesztékeket, igyekezzünk olyan szorosan lezárni őket, amennyire csak tudjuk.

Lobogó tűz növekszik alul: hangja éjjel-nappal változatlan és kitartó. Először szelídítsük meg, hogy szabályozni tudjuk, a végén szítsuk fel és hagyjuk szétterjedni.

Gondosan és elővigyázatosan őrizzük: figyelmesen vegyük szemügyre és szabályozzuk melegének mértékét. Tizenkét csomópontot fog körbejárni, és amikor mind a tizenkettővel elkészült, ismét szüksége lesz gondoskodásunkra.

Végül lélegzete kimerül, élete fonala lassan elszakad; megáll és meghal, elveszti ját 魄 és hunját 魂. Ezután színe bíborra változik: elértük a visszaáramoltatott elixírt, mely csak úgy ragyog és izzik.

Aprólékosan törjük porrá, és készítsünk belőle golyócskát – akár egy késhegynyi is tökéletesen isteni.

Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje), 39–40. szakasz.

 

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 17-24. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/fabrizio-pregadio-az-aranyelixir-ut... (2013. 08. 28.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

 

Oldalak