neidan



Mircea Eliade: Lélek, fény, mag

Mircea Eliade: Lélek, fény, mag című cikkének taoista alkímiai vonatkozásai

Eliade egyik tanulmányát olvasva a taoista alkímia szempontjából is releváns ismeretekre bukkantam:

A látszólagos paradoxon – hogy ti. egy tüzes anyag a vízben tartózkodik – nem jelent nehézséget, ha meggondoljuk, hogy a vizek az élet és a termékenység végtelen lehetőségét jelképezik, és egyben a „halhatatlanság” forrását. Hasonló helyzetet tükröz a védikus kozmológia: Agnit úgy írják le, mint aki a vizekben él; Szómáról viszont, bár égi eredetű, azt állítják, hogy az élet lényege (a par excellence „mag”), és a halhatatlanság forrása. Az emberi és az állati mag következetesen egyszerre „tüzes” és „folyékony”. […]

„Vagyis – összegzi Gnoli – a mag nem egyszerűen egyenértékű a fénnyel; a magfolyadék nem a fényes princípium, a színjátszó ragyogás; hanem az a szubsztancia, amely tartalmazza ezt a princípiumot, és egyben szállítója is.”

Ábra a neidan áttekintéséről

Ábra a neidan áttekintéséről

Ez a bejegyzés a http://blog.goldenelixir.com oldalról került átvételre és lefordításra. Az eredeti angol bejegyzést Fabrizio Pregadio írta, az alábbi oldalon tekinthető meg:

This blogpost has been adopted and translated from http://blog.goldenelixir.com. The original English post was written by Fabrizio Pregadio and can be viewed here:

http://blog.goldenelixir.com/2013/09/a-graphic-summary-of-neidan.html
(2013. 10. 08.)

Korábbi bejegyzésünk végén már találkozhattunk az alábbi ábrával. Ezúttal a feliratok magyar fordítását és az angol fordító magyarázatait adjuk közre. A kép nagyban is megtekinthető, csak kattintson rá:

Az aranyelixír útja - 9. fejezet: A benső elixír gyakorlata

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

9. fejezet: A benső elixír gyakorlata

A neidan 內丹 gyakorlás részletes leírása nyugati nyelveken megtalálható a következő művekben: Despeux 1979: 48–82; Robinet 1995: 147–64; Wang Mu 2011. Alább a fő pontok összefoglalása olvasható.

Az összetevők: lényeg, lélegzet és szellem

Mint ahogy a waidan 外丹 a világ legalacsonyabb rendű és legegyszerűbb alkotóelemeit – az élettelen köveket és fémeket – elegyíti elixírjeinek előállításához, lehetővé téve számukra, hogy visszatérjenek az arany tökéletességéhez, úgy a neidan is a világmindenség és az emberi lény alapvető alkotóelemeiből indul ki, melyeket visszaáramoltat eredeti állapotukba.

Az aranyelixír útja - 8. fejezet: A benső elixír és az ember

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

8. fejezet: A benső elixír és az ember

A neidan 內丹 legszembetűnőbb jellegzetességének gyakran az élettani gyakorlatokat tartják, a benső elixír elegyítése azonban az egész emberi lényt magában foglalja, nem csak a szigorú értelemben vett testet. Az egész folyamatot a szív (xin 心), a szellem (shen 神) székhelye és az emberi lény fő jelképes közepe vezeti.

A szív a „valódi szándék” (zhenyi 真意) révén működik. A valódi szándék azon tevékeny képességünk, mely a szellemmel való kapcsolata által lehetővé teszi a yin 陰 és a yang 陽 (a kettő) összekapcsolódását, valamint a benső elixír (a dao 道 egyetlen lélegzete) létrehozását és táplálását.

Az aranyelixír útja - 7. fejezet: Neidan: egyetemes távlatok

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

7. fejezet: A neidan egyetemes távlatai

A benső alkímiát könnyedén lehetne úgy értelmezni, mint a waidan 外丹 „külső” eljárásainak áttevődését benső síkra. Ez a nézet azonban rendkívül beszűkült lenne.

Nem szükséges elmondani, hogy a neidan 內丹 az alkímiai műveletekre (pl. „finomítani”, „vegyíteni”), eszközökre („háromlábú üst”, „tűzhely”), hozzávalókra („ólom”, „higany”, „cinóber”, „ezüst”) vonatkozó alapkifejezések zömét, valamint legfontosabb jellemvonásaként magának az elixírnek az eszméjét a waidanból származtatja.

Az aranyelixír útja - 6. fejezet: A fő neidan irányzatok és mesterek

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

6. fejezet: A fő neidan irányzatok és mesterek

A fennmaradt forrásokban a neidan 內丹 legkorábbi nyomai Tao Zhi 陶埴 műveiben találhatók meg, aki a 8. század második felében élt. A korábbi történeti vagy félig mondai alakokról – úgy mint Su Yuanlang 蘇元郎 (6. század?), Deng Yuzhi 鄧郁之 (kb. 600?) és a buddhista mester Huisi 慧思 (517–577) – szóló beszámolók jóval későbbi forrásokban olvashatók, mint az állítólagosan feljegyzett események.

Mivel Deng Yuzhi és Huisi a Hengshanon 衡山 (Heng-hegy, a mai Hunanban) élt, érdemes megjegyezni, hogy ez a hegy lehetett azon központok egyike, ahol a neidan megszületéséhez vezető hagyományok kialakultak.

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - 4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Mindkét fent említett jellemvonás alapjául a Cantong qi 參同契, avagy A hármas egység pecsétje, a kínai alkímia történetének fő szövege szolgált (Pregadio 2011). A szinte teljes egészében versben írt mű képektől és szimbólumoktól nyüzsgő, rejtett utalásokkal teli szövege rengeteg szövegmagyarázat és egyéb mű ihletéül szolgáló tan kifejtését rejti. Kb. a 8. század eleje és a 19. század vége között legalább 38 szövegmagyarázata maradt fenn, illetve waidan 外丹 és neidan 內丹 szövegek egész sora hozható vele kapcsolatba, mind a Taoista kánonban, mind máshol (Pregadio 2012).

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - Bevezetés

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 30.

Bevezetés

A kínai alkímia több mint kétezer éves történelemre tekint vissza, írott forrásai az i. e. 2. századtól napjainkig terjednek. Bár két fő ága, a waidanként ismert külső alkímia és a neidanként ismert benső alkímia részben azonos tanokon alapul, eljárásaiban különbözik egymástól.