kozmológia



A hármas egység pecsétje 3. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

3. rész: Az időszemlélet

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 októberében. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 18-án jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), a folytatást pedig itt találja: 4. rész: Az időszemlélet – foytatás, 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Megjegyzés: a blogmotor nem igazán támogatja a táblázatokat és egyes kínai írásjegyeket, ezért a mellékelt PDF változat jobban áttekinthető és egyes kínai írásjegyeket csak az tartalmaz.

Az idő ábrázolása a Cantong qiben

A mű A változások könyvének (Yijing 易經) szimbolikáját alkalmazza az alkímiai tanokra, ezért a megszakított és folytonos vonalak alkotta trigramokkal és hexagramokkal[1] jelöli a kozmogóniai (a világegyetem kialakulását leíró), a kozmológiai (a világegyetem változásait leíró) és az alkímiai (az átalakító, egyesítő) folyamatokat. A vizsgálódás kapcsán érintett témák:

  • az időtlenség és az idő közötti kapcsolat,
  • az idő megjelenítésére és mérésére használt képek,
  • valamint ezek fontossága az alkímia szempontjából.[2]

A kozmikus taoista világkép

III. rész, 1. szakasz:
A kozmikus taoista világkép

Előző cikkünkben összevetettük a taoizmust néhány más eszmerendszerrel, most pedig rátérünk a taoizmus alapjául szolgáló világképre.

Ez a rész szorosan kapcsolódik a taoizmus pozitív meghatározásához, annak tulajdonképpen a folytatása, ezért először azt ajánlott elolvasni. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Mivel nem tudjuk elkerülni néhány idegen szó használatát, kezdjük a magyar jelentéseikkel (a szószármaztatások Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárából valók, betoldásainkat és kiegészítéseinket szögletes zárójelben mellékeljük):

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre’. Eredete a görög kozmosz ‘világmindenség’, [‘világegyetem, rendezett mindenség’].

kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’. Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’. Eredete a görög gonosz (‘származás, eredet’).

kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’. Eredete a görög logosz (‘vélemény, tanulmány’ [‘valamilyen tudás módszeres elrendezése, tudomány']).

Csillaghit és csillagfejtés

Franz Boll–Carl Bezold: Csillaghit és csillagfejtés – részletek

Az alábbi bejegyzés egy hosszabb és egy rövidebb idézet Franz Boll és Carl Bezold Csillaghit és csillagfejtés (Helikon Kiadó, 1987) című könyvéből.

Az első, hosszabb idézet a nevezett mű 98–99. oldaláról származik, Kákosy László „Az egyiptomi asztrológiáról” címet viselő tanulmányából. Mivel a tanulmány alapján sok párhuzam fedezhető fel az egyiptomi és a kínai időszemlélet között, a kínai kultúrkör iránt érdeklődők számára is érdekes lehet.

Figyelem! Nem állítjuk, hogy történelmi kapcsolat lenne a két kultúra időszámítási vagy asztrológiai rendszerei között. Pusztán néhány hasonlóságra szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

II. rész, 2. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

'Természetesség' a taoizmusban

'Természetesség' a taoizmusban

Mivel a taoizmus kapcsán sokszor használják a ’természetes(ség)’ szót, nézzük meg, hogy mit is takar az eredeti kínai kifejezés (félkövér kiemelések és aláhúzások tőlem):

ziran 自然: „maga olyanság”, „spontaneitás” („természetesség”)

A fogalompár első terminusa (zi), melynek jelentése „maga”, „saját”, eredeti írásjegyét tekintve grafikailag megegyezik a bi („orr”) ideogrammal, amely egy orr jól kivehető rajza, kiemelten jelezve eredetileg antropomorf értelmét. A másik terminus (ran), amely a Shijingben „olyan”, „hasonló” jelentésben fordul elő, a Lunyuben „jóváhagy”, „megerősít” értelemben szerepel.