A hármas egység pecsétje



További adalékok a rejtélyes nőiséghez

További adalékok a rejtélyes nőiség fogalmához

A rejtélyes nőiséget taglaló korábbi blogbejegyzések:

Az alábbi kiegészítések megadják a rejtélyes nőiség (xuanpin 玄牝) több lehetséges pszichofizikai, bioenergetikai[1] megfelelését. A rejtélyes nőiséget olyan szimbólumként értem, amelyet a yin és a yang általános egységeként alkalmaz az Egység (Wei Boyang 魏伯陽: A hármas egység pecsétje, Cantong qi 參同契), ezért tulajdonképp bárhol megjelenhet, ahol megjelenik az egység. A yin-yang egységének újra létrehozása az alkímia végcélja. A rejtélyes nőiség megtalálása, s a nyílásán/kapuján történő áthaladás sokféleképp megtörténhet. A szimbólum analógiáinak alább következő fölsorolásai a gyakorlót a konkrét gyakorlatok és az alkímiai folyamat végrehajtása során segíthetik.

A hármas egység pecsétje 6. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

6. (befejező) rész: A mű első verse

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2013 januárjában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek átdolgozott és kibővített változata, mely az Aranyelixír Kiadó blogján 2014. 09. 15-én jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet, 4. rész: Az időszemlélet - folytatás, 5. rész: A mű felépítése.

Bevezetés

A mű első verse a taoista alkímia négy főszereplőjét mutatja be: a teremtőt (qian 乾 ☰) és a befogadót (kun 坤 ☷), valamint a mélységet (kan 坎 ☵) és a kapaszkodót (li 離 ☲). A megszokott társítás a következő: qian az Ég, kun a Föld, kan a Hold, li pedig a Nap.

Fontos egyből leszögezni, hogy a világot létrehozó és irányító mögöttes (láthatatlan) rendező elvek és kozmikus megnyilvánulásaik (a látható bolygómozgások) nem azonosak egymással: az előbbi sík a lényeg, míg az utóbbi sík a megjelenés. Párhuzamba állíthatók egymással, viszont nem azonosak (lásd a korábbi részeket a megfeleltetésen alapuló kozmikus alkímiai világképről).

Az előző cikkben vázolt módon qian és kun jelképezi a korábbi Ég tisztaságát és vegyítetlenségét, míg kan és li a későbbi Ég vegyes, elkeveredett állapotát.

A hármas egység pecsétje 5. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

5. rész: A mű felépítése

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2013 januárjában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 09. 06-án jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet, 4. rész: Az időszemlélet - folytatás, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

A Cantong qi felépítése

Ebben a cikkben a mű egyik szövegváltozatának tartalomjegyzékét adjuk közre, némi ismétléssel és néhány kísérő gondolattal kiegészítve.

Elöljáróban néhány meglátás az alkímiai nyelvezetről

Aki olvasott már bármilyen alkímiai művet (akár keletit, akár nyugatit), az tudja, hogy az alkímiai szövegeknek sajátos, fémeket, ásványokat, növényeket és különféle kozmikus jelképeket felvonultató nyelvezete van. Tény tehát, hogy a vizsgálandó témánknak sajátos nyelvezete van, mai szóhasználattal élve azt mondhatnánk, hogy egy szaknyelvvel, nevezetesen az alkímia szaknyelvével állunk szemben.

További tény, hogy az alkímia nem egy modern világképen alapuló és annak keretein belül vizsgálódó természettudomány, mint mondjuk a mai fizika vagy kémia, hanem egy modern kort megelőző eszmerendszer. Tehát a mi korunkétól távol eső világképet és értékrendet hordoz. Az is tény, hogy ha kínai vagy taoista alkímiáról beszélünk, akkor az időbeli távolsághoz nagy földrajzi, kulturális és nyelvi távolság is társul.

A hármas egység pecsétje 4. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

4. rész: Az időszemlélet – folytatás

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 novemberében. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 23-án jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet. A foyltatást itt találja: 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Megjegyzés: a blogmotor nem igazán támogatja a táblázatokat, ezért a versrészletek itt csak képként szerepelnek. Ajánlott ezért a mellékelt PDF változat olvasása. PDF errata:

  • 3. oldal: kan és li eltűnik, majd elfelejtődik > kan és li eltűnik, majd feledésbe merül
  • 5. oldal: kormányzó tárosó (dumai 督脈) > kormányzó tároló (dumai 督脈); illetve az egész mondat túl tömör, kicsit tagoltabban átfogalmazva: Az emberi test rendszerét (különösen az öt zsigert wuzang 五臟, a kormányzó tárolót dumai 督脈 és a befogadó tárolót renmai 任脈) használó neidan összefüggésében: a vese „lélegzete” (qi氣), avagy a yang a yinben a visszatérő kép.

Az idő szemléltetése a Cantong qiben

Mivel korunk egyik jellemvonása a hatékonyságra törekvés, valamint a gyors és hatékony módszerek keresése és méltatása, talán érdemes röviden a módszer és a szemléletmód közti különbség tudatosítása:

  • a módszer konkrét, számszerűsíthető, mérhető (pl. benső tűz felgerjesztése hasi légzéssel),
  • a szemléletmód tágabb, „csak” irányelveket és alapelveket fogalmaz meg (pl. az alapanyag a yinben a yang) vagy visszaigazoló jeleket ad meg; mint egy folyamatábra leírása, konkrétumok nélkül.

Jelen cikkünk a mű szemléletmódjának egyes összetevőit igyekszik feltárni.

A hármas egység pecsétje 3. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

3. rész: Az időszemlélet

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 októberében. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 18-án jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), a folytatást pedig itt találja: 4. rész: Az időszemlélet – foytatás, 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Megjegyzés: a blogmotor nem igazán támogatja a táblázatokat és egyes kínai írásjegyeket, ezért a mellékelt PDF változat jobban áttekinthető és egyes kínai írásjegyeket csak az tartalmaz.

Az idő ábrázolása a Cantong qiben

A mű A változások könyvének (Yijing 易經) szimbolikáját alkalmazza az alkímiai tanokra, ezért a megszakított és folytonos vonalak alkotta trigramokkal és hexagramokkal[1] jelöli a kozmogóniai (a világegyetem kialakulását leíró), a kozmológiai (a világegyetem változásait leíró) és az alkímiai (az átalakító, egyesítő) folyamatokat. A vizsgálódás kapcsán érintett témák:

  • az időtlenség és az idő közötti kapcsolat,
  • az idő megjelenítésére és mérésére használt képek,
  • valamint ezek fontossága az alkímia szempontjából.[2]

A hármas egység pecsétje 1. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

1. rész: Bevezetés

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 áprilisában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 10-én jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A folytatást itt találja: 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet, 4. rész: Az időszemlélet – foytatás, 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Minden benső alkímiai írás elődje

A Cantong qi minden idők elixírről írt könyvének elődje.

Szavai ősiek és mélységesek, rejtelmesek és nehezen felfoghatóak.

Jelentésüket senki nem képes kipuhatolni.[1]

A Daode jing 道德經 (Az út és erény könyve) és a Zhuangzi 莊子 mellett kevés másik taoista mű rendelkezik hasonlóan nagy szövegmagyarázói hagyománnyal.[2]

A hagyomány szerint Wei Boyangnak 魏伯陽 tulajdonított és az i. sz. 2. században írt Cantong qi 參同契 főként a taoista alkímiára (annak mindkét ágára) fejtette ki hatását:

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - 4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 31.

4. fejezet: A Cantong qi (A hármas egység pecsétje)

Mindkét fent említett jellemvonás alapjául a Cantong qi 參同契, avagy A hármas egység pecsétje, a kínai alkímia történetének fő szövege szolgált (Pregadio 2011). A szinte teljes egészében versben írt mű képektől és szimbólumoktól nyüzsgő, rejtett utalásokkal teli szövege rengeteg szövegmagyarázat és egyéb mű ihletéül szolgáló tan kifejtését rejti. Kb. a 8. század eleje és a 19. század vége között legalább 38 szövegmagyarázata maradt fenn, illetve waidan 外丹 és neidan 內丹 szövegek egész sora hozható vele kapcsolatba, mind a Taoista kánonban, mind máshol (Pregadio 2012).