Daode jing



A hármas egység pecsétje 6. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

6. (befejező) rész: A mű első verse

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2013 januárjában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek átdolgozott és kibővített változata, mely az Aranyelixír Kiadó blogján 2014. 09. 15-én jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet, 4. rész: Az időszemlélet - folytatás, 5. rész: A mű felépítése.

Bevezetés

A mű első verse a taoista alkímia négy főszereplőjét mutatja be: a teremtőt (qian 乾 ☰) és a befogadót (kun 坤 ☷), valamint a mélységet (kan 坎 ☵) és a kapaszkodót (li 離 ☲). A megszokott társítás a következő: qian az Ég, kun a Föld, kan a Hold, li pedig a Nap.

Fontos egyből leszögezni, hogy a világot létrehozó és irányító mögöttes (láthatatlan) rendező elvek és kozmikus megnyilvánulásaik (a látható bolygómozgások) nem azonosak egymással: az előbbi sík a lényeg, míg az utóbbi sík a megjelenés. Párhuzamba állíthatók egymással, viszont nem azonosak (lásd a korábbi részeket a megfeleltetésen alapuló kozmikus alkímiai világképről).

Az előző cikkben vázolt módon qian és kun jelképezi a korábbi Ég tisztaságát és vegyítetlenségét, míg kan és li a későbbi Ég vegyes, elkeveredett állapotát.

A hármas egység pecsétjének lételmélete

A hármas egység pecsétjének lételmélete a rejtélyes nőiség fogalma felől megközelítve

A dolgozat webes változatát a könnyebb befogadhatóság érdekében több bekezdésre tördeltük, PDF kiterjesztésben letöltheti innen: A hármas egység pecsétjének lételmélete a rejtélyes nőiség fogalma felől megközelítve.

PDF errata: ...ahogy a főként a hīnayāna a buddhizmustól megzavart... > ...ahogy a főként a hīnayāna buddhizmustól megzavart...

Jelen dolgozat több, a taoista világképet és lételméletet taglaló blogbejegyzésünk filozófiai irányú továbbgondolása. Elolvasása előtt, a dolgozatban használt alapfogalmak megértése érdekében érdemes átnézni az alábbi cikkeket:

A taoizmus negatív meghatározása

A taoizmus pozitív meghatározása

A kozmikus taoista világkép

A rejtélyes nőiség

A hármas egység pecsétje (Cantong qi 參同契)

Az egység és a kettősség határán álló rejtélyes nőiség

A hármas egység pecsétje (Cantong qi 參同契; ezután az Egység) a létre vonatkozó elméletét a megnevezhetetlen Dao 道 felől indítja. Ez az a legfölsőbb fogalom, amely minden további kibontakozást, létesülést magában foglal, illetve áthat.

(A ’fogalom’ szót nem pusztán az ember fejében lévő szóként vagy képzetként értjük, hanem valamilyen létezést, illetve ez esetben a Létet megnevező ontológiai valóságként.)

Más megközelítésekben ez a kiindulópont a wujinek 無極 felel meg, azaz annak az egységnek, amelyben semmiféle különbségtétel nincs. A megnevezhetetlen Dao minden egyedi létezés, minden jelenség fölött áll, minden más létezésnek alapot ad, ezért nyugati terminussal Létnek is nevezhetjük. Alkímiai szempontból ez a tiszta yang (chunyang 純陽), amelyet buddhista hatásra a későbbi qigong 氣功 szövegek gyakran ürességnek (xu 虛) neveznek.

A rejtélyes nőiség a qigongban - folytatás

A rejtélyes nőiség a qigong 氣功 gyakorlatában – folytatás

Két korábbi blogbejegyzésünkben már érintettük a rejtélyes nőiséget (lásd itt és itt). Most tovább folytatjuk vizsgálódásunkat:

10. Tökéletes mű, amely az ember életének és alkatának legfontosabb összetevőiről szól 性命圭旨全書 (Zhang Jing-Henek a magzatlégzésről őrzött titka 張景和胎息訣)

Valódi rejtély és valódi nőiség, önmaga általi ki- s belégzés. Olyan, mint amikor a tavi hal tavasszal úszkál, mint rovarok százainak tétlensége, a testben lévő qi örömteli és összhangban van, és a szellemi szél folyamatosan fúj, sem nem szennyezett, sem nem tiszta, sem a szájon, sem az orron keresztül, nem jön sehonnan, s nem tart sehova, nincs sem ki-, sem belépés. Minden visszatért gyökeréhez és eredetéhez. Ez a való magzatlégzés.

真玄真牝,自呼自吸’似春沼魚’如百蟲蟄,灝氣融融,靈風習習。不濁不清’非口非鼻’無去無來’無出無入。返本返原,是真胎息。

A rejtélyes nőiség a qigongban

A rejtélyes nőiség a qigong 氣功 gyakorlatában

Egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a rejtélyes nőiség fogalmával. Most Yang Jwing-Ming fordításaival és meglátásaival bővítjük a téma iránt érdeklődők látókörét. A rejtélyes nőiség témáját Yang a szellem szabályozásának fázisában tárgyalja.

A szellem szabályozása 調神

Daode jing 6. szakasz 道德經六章

谷神不死,是謂玄牝。玄牝之門,是謂天地根,綿綿若存,用之不勤。

A völgy szelleme (gu shen 谷神) nem hal meg, ezért hívják rejtélyes nőiségnek (xuan pin 玄牝). A rejtélyes nőiség kapu, amely az Égre és a Földre (azaz a természetre) nyílik. Nagyon lágy és folytonos, mintha létezne. Használod, mégsem merül ki.

Rejtélyes nőiség

xuanpin 玄牝: Rejtélyes nőiség

A szócikk kiemelések nélkül letölthető innen.

A xuanpin (83. ábra) széles körben ismert, ám titokzatos fogalom, amelynek legkorábbi fölbukkanása a Daode jing 6. szakaszában található. A rejtélyes nőiség „a völgy szelleme (*gushen), [aki] nem hal meg”, illetve „kapuja…Ég és Föld gyökere”.

A *Liezi első fejezete (ford. Graham 1960, 18) a rejtélyes nőiséget a transzcendentális eredettel azonosítja, amely anélkül hozza létre a dolgokat, hogy ő maga létrejött volna, és anélkül változtatja azokat, hogy ő maga megváltozna.

A *neidan alkimisták a rejtélyes nőiséget művészetük alapjaként tartják számon, és a végső igazságként jellemzik: a daóhoz hasonlóan – mondják – nincs sem benne, sem rajta kívül semmi. A rejtélyes nőiség az eredendő lehelet (*yuanqi), a „teljes fölébredés” (yuanjue 圓覺), valamint a legfőbb nemlétezés, amely a legfőbb létezéssé bontakozik ki (*wu és you).