benső alkímia



Fabrizio Pregadio: Az idő megjelenítése a Cantong qiben

Fabrizio Pregadio:
Az idő megjelenítése a Cantong qiben

 

A magyar fordítás alapjául szolgáló cikk:

Pregadio Fabrizio. „The Representation of Time in the Zhouyi Cantong Qi”. In: Cahiers d’Extrême-Asie, 8. kötet, 1995. 155–173. o.

Fordította: Horváth Gábor

Korrektúrázta: Balázs Judit

A tanulmány PDF formátumú letöltéséhez kattintson
a borítóra vagy a lenti linkre:

Fabrizio Pregadio: Az idő megjelenítése a Cantong qiben

További adalékok a rejtélyes nőiséghez

További adalékok a rejtélyes nőiség fogalmához

A rejtélyes nőiséget taglaló korábbi blogbejegyzések:

Az alábbi kiegészítések megadják a rejtélyes nőiség (xuanpin 玄牝) több lehetséges pszichofizikai, bioenergetikai[1] megfelelését. A rejtélyes nőiséget olyan szimbólumként értem, amelyet a yin és a yang általános egységeként alkalmaz az Egység (Wei Boyang 魏伯陽: A hármas egység pecsétje, Cantong qi 參同契), ezért tulajdonképp bárhol megjelenhet, ahol megjelenik az egység. A yin-yang egységének újra létrehozása az alkímia végcélja. A rejtélyes nőiség megtalálása, s a nyílásán/kapuján történő áthaladás sokféleképp megtörténhet. A szimbólum analógiáinak alább következő fölsorolásai a gyakorlót a konkrét gyakorlatok és az alkímiai folyamat végrehajtása során segíthetik.

A hármas egység pecsétje 1. rész

A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

1. rész: Bevezetés

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 áprilisában. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 10-én jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A folytatást itt találja: 2. rész: A szerző(k), 3. rész: Az időszemlélet, 4. rész: Az időszemlélet – foytatás, 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Minden benső alkímiai írás elődje

A Cantong qi minden idők elixírről írt könyvének elődje.

Szavai ősiek és mélységesek, rejtelmesek és nehezen felfoghatóak.

Jelentésüket senki nem képes kipuhatolni.[1]

A Daode jing 道德經 (Az út és erény könyve) és a Zhuangzi 莊子 mellett kevés másik taoista mű rendelkezik hasonlóan nagy szövegmagyarázói hagyománnyal.[2]

A hagyomány szerint Wei Boyangnak 魏伯陽 tulajdonított és az i. sz. 2. században írt Cantong qi 參同契 főként a taoista alkímiára (annak mindkét ágára) fejtette ki hatását:

A kozmikus alkímiai világkép – gyakorlat

III. rész, 3. szakasz:
A testre rávetített kozmikus taoista alkímiai világkép gyakorlati alkalmazása (benső alkímia)

Előző cikkünkben a kozmikus taoista világképet megfeleltettük az emberi test egyes területeinek és ezzel eljutottunk a taoista benső alkímiához. Most mindezt lefordítjuk a testi gyakorlatok nyelvére.

Az első mondatunkból természetesen következik, hogy bármilyen gyakorlat megkezdése előtt ajánlott megismerni a mögöttes világképet, melybe a módszertan beleágyazódik. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további (a mögöttes világképet feltáró) részeit megtalálja itt.

Az alaphelyzet

Ahogy azt a létesülést taglaló előző részekben már kifejtettük, jelenlegi létállapotunkat az egymással állandó kölcsönhatásban álló yin-yang 陰陽 jellemzi, amit a taoista alkímiában a kan 坎 ☵ és a li 離 ☲ jósjelekkel (gua 卦) szoktak ábrázolni (1. ábra).

1. ábra. Az alaphelyzet és az átalakítás elkezdése

A kozmikus alkímiai világkép és az emberi test

III. rész, 2. szakasz:
A kozmikus taoista alkímiai világkép rávetítése az emberi testre

Előző cikkünkben áttekintettük a kozmikus taoista világképet, most pedig ezt a világképet rávetítjük az emberi testre, eljutva ezzel a taoista benső alkímiához. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

1. ábra. A kozmikus taoista világkép és az emberi test megfeleltetése.
A kép forrása
megtalálható itt.

A lefelé irányuló nyíl a tiszta yang (chunyang 純陽) útját jelöli, melyet alászálló mozgás, megszilárdulás, elsötétülés és a fény elrejtőzése jellemez. A fölfelé mutató nyíl a megfordítást jelöli, mely a módszerként szolgáló szemléletmódot írja le (ahogy előző cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet, a számok nem mennyiségeket, hanem minőségeket jelölnek, ezért ne tessék fennakadni azon, hogy a daót nullával jelöljük):

A rejtélyes nőiség a qigongban - folytatás

A rejtélyes nőiség a qigong 氣功 gyakorlatában – folytatás

Két korábbi blogbejegyzésünkben már érintettük a rejtélyes nőiséget (lásd itt és itt). Most tovább folytatjuk vizsgálódásunkat:

10. Tökéletes mű, amely az ember életének és alkatának legfontosabb összetevőiről szól 性命圭旨全書 (Zhang Jing-Henek a magzatlégzésről őrzött titka 張景和胎息訣)

Valódi rejtély és valódi nőiség, önmaga általi ki- s belégzés. Olyan, mint amikor a tavi hal tavasszal úszkál, mint rovarok százainak tétlensége, a testben lévő qi örömteli és összhangban van, és a szellemi szél folyamatosan fúj, sem nem szennyezett, sem nem tiszta, sem a szájon, sem az orron keresztül, nem jön sehonnan, s nem tart sehova, nincs sem ki-, sem belépés. Minden visszatért gyökeréhez és eredetéhez. Ez a való magzatlégzés.

真玄真牝,自呼自吸’似春沼魚’如百蟲蟄,灝氣融融,靈風習習。不濁不清’非口非鼻’無去無來’無出無入。返本返原,是真胎息。

Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja - Bevezetés

Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 10. 30.

Bevezetés

A kínai alkímia több mint kétezer éves történelemre tekint vissza, írott forrásai az i. e. 2. századtól napjainkig terjednek. Bár két fő ága, a waidanként ismert külső alkímia és a neidanként ismert benső alkímia részben azonos tanokon alapul, eljárásaiban különbözik egymástól.

Aranyelixír (jindan 金丹)

Forrás: Fabrizio Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism (Routledge, London and New York, 2008), jindan szócikk, 551–555. o.

A dőlt betűkön kívül a kiemelések e bejegyzés szerzőjétől származnak.
A szócikket a könnyebb olvashatóság érdekében a nyomtatásban megjelent eredetinél több bekezdésre tördeltük.
A csillag (*) azt jelöli, hogy az adott kifejezés megtalálható az enciklopédia szócikkei között.

A modern tanulmányok rendszerint *waidanként (külső alkímia) vagy *neidanként (belső alkímia) utalnak az elixírekkel dolgozó kínai művészetekre, az alkímiai szövegek szerzői azonban gyakran az aranyelixír útjának (jindan zhi dao 金丹之道) nevezik hagyományukat.