taoizmus



Mindenki másképp csinálja...

Mindenki másképp csinálja: mindenki másképp kíséreli meg a taoizmus megismerését

Az alábbi bejegyzést a következő kérdésfeltevés motiválta: „Milyen szükséges előfeltételek kellenek a taoizmus megismeréséhez és megértéséhez egy modernkori, európai, magyar anyanyelvű érdeklődő esetében?”

Egyszerűbben: „Hogyan fogjunk hozzá a taoizmus megismeréséhez ma Magyarországon?”

Nézzünk egy élő példát: a Magyarországon több mint tíz éve működő Magyar Taoista Egyházban (a kisegyházakat ért tisztogatásokat követően Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület) a következőképpen fognak hozzá a feladathoz.

Azért esett erre a taoista közösségre a választásom, mert éveken át az egyház/egyesület alkalmazottjaként a fordító és könyvkiadó csoportot vezettem, így van rálátásom az oktatási rendszerükre (amúgy semmi bennfentes információt nem szivárogtatok ki, minden ami itt le van írva, teljesen nyilvános és bárki számára hozzáférhető).

Az oktatás tehát a következőképpen néz ki:

Az üresség a taoizmusban

Az üresség (xu 虛) a taoizmusban

A következő a helyzet: a kínai xu 虛 írásjegyet (mely a taoista kozmológiában a megnevezhetetlen dao 道 szinonimája, lásd például ebben a cikkben a létesülés szintjeit ábrázoló képen) és a szanszkrit śūnyatā szót (mely a buddhizmus egyik kulcsszava) egyaránt 'ürességnek' szokták magyarra fordítani. Angolul mindkettő esetében az emptiness, voidness vagy ritkábban a vacuity, abstraction fordításokkal találkozhatunk.

Ebből az azonos fordítói gyakorlatból természetesen a legtöbb Olvasó azt a (könnyelmű) következtetést vonja le, hogy biztosan mindkét kulcsszó ugyanazt takarja, ezért a buddhizmus és a taoizmus ugyanazt tanítja. (Nos, lehet hogy így van, mivel azonban egyik korábbi bejegyzésünkben ráirányítottuk a figyelmet a két rendszer közötti egynémely különbségre, mi inkább hajlunk afelé, hogy a két rendszer nem ugyanoda szeretné eljuttatni gyakorlóját.)

A fordítói kérdésben (hogyan érdemes a śūnyatā-t fordítani) nem tudunk tényadatokra alapozottan állást foglalni, hiszen ahhoz körbe kellene járnunk, hogy mit takar ez a kulcsszó az egyes buddhista rendszerekben – ennek kifejtését meghagyjuk a buddhistáknak. Viszont a xu taoizmusban betöltött szerepéről találtunk egy használhatónak tűnő részletet.

Tévhitek a daoizmusról

Népszerű tévhitek a daoizmusról (taoizmusról)

Dr. Louis Komjathy 康思奇

A kínai vallások és az összehasonlító vallástudomány tanársegédje*
Assistant Professor of Chinese Religions and Comparative Religious Studies

Teológiai és Vallástudományi Tanszék
Department of Theology and Religious Studies

San Diego-i Egyetem
University of San Diego

Jelen bejegyzésünk dr. Louis Komjathy Common Misconceptions Concerning Daosim (Taoism) című írásának fordítása. Ajánljuk azok figyelmébe, akik nyitottak az új szempontok megismerésére, hogy segítségükkel tágítsák látókörüket. Ez a pár felvetés nem törekszik a teljességre, csak rámutat néhány irányra, és az Olvasóra bízza a további ismeretgyűjtést és kutatást.

Fordításunkban az alábbi szedési irányelveket alkalmaztuk: a fordító által betoldott szavakat, kifejezéseket és magyarázatokat [szögletes zárójelbe] tettük, lábjegyzet esetében pedig „a ford.” utótaggal is elláttuk. A fordítást az eredetinél több bekezdésre tördeltük. Az eredetihez hasonló tördeléssel PDF formátumban letölthető innen .

A kozmikus taoista világkép

III. rész, 1. szakasz:
A kozmikus taoista világkép

Előző cikkünkben összevetettük a taoizmust néhány más eszmerendszerrel, most pedig rátérünk a taoizmus alapjául szolgáló világképre.

Ez a rész szorosan kapcsolódik a taoizmus pozitív meghatározásához, annak tulajdonképpen a folytatása, ezért először azt ajánlott elolvasni. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Mivel nem tudjuk elkerülni néhány idegen szó használatát, kezdjük a magyar jelentéseikkel (a szószármaztatások Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárából valók, betoldásainkat és kiegészítéseinket szögletes zárójelben mellékeljük):

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre’. Eredete a görög kozmosz ‘világmindenség’, [‘világegyetem, rendezett mindenség’].

kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’. Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’. Eredete a görög gonosz (‘származás, eredet’).

kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’. Eredete a görög logosz (‘vélemény, tanulmány’ [‘valamilyen tudás módszeres elrendezése, tudomány']).

Eszmecsere a taoizmusról: 2014.04.29.

Eszmecsere a taoizmusról: Budapest, 2014. április 29.

Kedves Olvasóink!

A kiadó szerkesztőségi irodájában (tehát egy konyhaasztal mellett teázás, pipázás és rágcsálás közben) merült fel a minap a következő kérdés/felvetés:

Lenne-e kedve a tisztelt Olvasónak egy tea mellett élő szóban is megvitatni a taoizmus és más eszmerendszerek kapcsolatáról felmerült gondolatait, érzéseit, véleményét?

A taoizmus és más eszmerendszerek

II. rész, 3. szakasz:
A taoizmus és más eszmerendszerek összehasonlítása

Előző cikkünket a taoizmus pozitív meghatározásával fejeztük be, most pedig elmélázunk azon, hogy egy ilyen meghatározásnak milyen következményei vannak. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Tartalom

Elöljáróban
Elsődleges és másodlagos vonás(ok)
Mi következik ebből?
Rendszerek összehasonlítása
Taoizmus vs. kereszténység
Taoizmus vs. (théraváda) buddhizmus
Taoizmus vs. öt bölcsesség
Taoizmus vs. materializmus
Összefoglalás
Olvasóink írták

Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

II. rész, 2. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

Mi nem a taoizmus (negatív meghatározás)

II. rész, 1. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus: elterjedt féligazságok

A taoizmusról szóló cikksorozatunk jelen része áttekinti, hogy a taoizmus meghatározásakor, lényegi vonásának megnevezésekor, rendszerint milyen válaszok hangzanak el. Ebben az áttekintésben még csak a negatív meghatározásig jutunk el, és a féligazságokat vesszük számba. A pozitív meghatározás a következő rész témája lesz.

Miért foglalkozunk a negatív meghatározásokkal?

Először is tisztázzuk, hogy mi szükség a negatív meghatározás(ok)ra. Az ezoterikus vagy épp romantikus beállítottságú emberek természetesen egyből reagálhatnak azzal, hogy nem valami ellen, hanem velemiért kell és érdemes küzdeni.

A szövegolvasás szerepe a taoizmus tanulmányozásában

I. rész, 2. szakasz:

A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy a kínai kultúrkör erősen írásközpontú. Ebből következik, hogy a taoizmus megismerésének is a taoista szövegek megismerésével (azaz elolvasásukkal és helyes megértésükkel) kell kezdetét vennie.

Ebben a rövid bejegyzésben áttekintjük a taoista szövegek olvasásának és megértésének tanulási folyamatunkban betöltött helyét.

1. lépés: megismerés

Mit tanít a taoizmus, milyen alapelveket vall, hova szeretné eljuttatni, és hova nem szeretné eljuttatni követőjét, a ’taoistát’? Erre adnak választ a forrásszövegek.

Uralkodó hozzáállás vs. javasolt hozzáállás

I. rész, 3. szakasz:
Uralkodó hozzáállás vs. javasolt hozzáállás – a taoizmus tanulmányozásában és művelésében

A taoizmusról szóló cikksorozatunk korábbi részét, mely nagy vonalakban az írás kínai kultúrkörben betöltött szerepét taglalta, a következő állítással fejeztük be:

[...] Az egyik visszatérő álláspont, amit a magyarországi „taoisták” gyakran megfogalmaznak az, hogy a taoizmus művelése egyenlő a taoista gyakorlatok művelésével és az úgynevezett "elmélet", azaz a taoista szövegek és rajtuk keresztül a taoista tanok alapos ismerete fölösleges – megközelítésük tehát módszerközpontú.

Ez vezet át minket a taoizmus tanulmányozása/művelése során tapasztalt uralkodó és egy másféle (általunk javasolt) megközelítés közti különbségek feltárásához, cikksorozatunk következő részéhez.

Ez természetesen pusztán egy szubjektív megfigyelés, gyakori előfordulása miatt azonban mégis alkalmas kiindulási pontnak. (Egyelőre a magyarországi „taoistákat” nem szeretnénk pontosabban meghatározni, uram bocsá' nevesíteni, a gondolatmenet szempontjából másodlagos, hogy milyen körben találkoztunk ezzel az uralkodó hozzáállással.)

Kiegészítés (2014.01.29.): egyik Olvasónk felhívta rá a figyelmünket, hogy a magyarországi "taoisták" kifejezés esetleg sértő lehet egyesekre nézve. Mivel nem az indulatok keltése, hanem a téma feltárása a célunk, tisztázzuk, hogy kiket értünk ebben a cikkünkben magyarországi "taoisták" alatt:

pontosan azokat, akikre ez a név, illetve a bevezetésben és a cikk további részében elmondottak illenek, azaz Magyarországon élnek (legtöbbjük valószínűleg magyar anyanyelvű is), gyakorolnak bizonyos Kínából eredeztethető módszereket, és úgy vélik, hogy ettől taoisták.

Ezek az emberek lehetnek akárhol, előfordulhatnak akármilyen közösségben, lehet, hogy pont Ön egy ilyen taoista, lehet, hogy én. A lényeg, hogy bizonyos módszerek végzését egyenlősítik és azonosítják egy vallási/szellemi/bölcseleti rendszer művelésével.

A módszerek kapcsán azt is jegyezzük meg, hogy a legelterjedtebb gyakorlatokat gyakran az Egyesült Államokba emigrált kínaiak vagy második generációs amerikai qigong vagy taiji oktatók tanítják. Ez nyilván nem von le a módszerek értékéből, hatékonyságából, azt viszont érdemes lenne vizsgálat alá vonni, hogy az új kulturális közeg hogyan hat a gyakorlatok átadására, befogadására, értelmezésére.

Oldalak