mágikus taoizmus



Isabelle Robinet: Taoista meditáció

Isabelle Robinet:
Taoista meditáció
(részlet a szent könyvek taoizmusban betöltött szerepéről)

„A könyvek megjelenítik a túlvilágit, ezért szellemek lakoznak bennük.”

Yunji qiqian 雲笈七籤

A cikk PDF formátumban letölthető innen.

Bevezetés

A taoista kánon jellege

A taoizmus vegyes jellegű. A taoista kánon (Daozang 道藏) több mint ezer műből áll, s először 1442-ben állították össze. A szövegek eme hatalmas gyűjteménye nem rendelkezik részletes leltárral, a legtöbb szövegnek nincs szerzője, sem datálása. Mindez arra is visszavezethető, hogy a taoizmus nem ismer a nyugati világban kialakult ortodoxiához hasonló jelenséget, így a szövegeket iskolák szerint határozzák meg. A Daozang kevert jellegének másik oka az, hogy a taoizmus marginális jelenség a kínai civilizáción belül. Ami nem esett a hivatalos tanítások vagy a buddhizmus kategóriájába, azt taoistának címkézték. Az egyetlen közös fogalom, mely rendezőelvként szolgált, a halhatatlanság, azaz a transzcendencia keresése.

Az írás szerepe és jelentősége a kínai kultúrkörben

I. rész, 1. szakasz:
Az írás szerepe és jelentősége a kínai kultúrkörben

A taoizmusról szóló cikksorozatunk következő epizódja.

Bevezetés

Az alábbi kivonat nem nyelvtudományos értekezés, hanem abba az értékrendbe enged bepillantást, amellyel a kínaiak saját írásukhoz viszonyulnak.

Ennek a taoizmusra vetített fontossága akkor válik nyilvánvalóvá, ha emlékeztetjük magunkat, hogy a taoisták (egészen a legutóbbi évtizedekig) elsősorban „kínaiak” voltak (természetesen nem a mai közigazgatási és politikai értelemben, hanem nyelvi és kulturális hátterüket illetően).

Tehát a taoizmus történetének kb. két és fél évezredes dokumentált időszaka során nem tudták (és feltehetőleg nem is akarták) kivonni magukat az alól az értékrend alól, amit a kínai kultúrkör megszabott és behatárolt.