fordításgyakorlat



Mindenki másképp csinálja...

Mindenki másképp csinálja: mindenki másképp kíséreli meg a taoizmus megismerését

Az alábbi bejegyzést a következő kérdésfeltevés motiválta: „Milyen szükséges előfeltételek kellenek a taoizmus megismeréséhez és megértéséhez egy modernkori, európai, magyar anyanyelvű érdeklődő esetében?”

Egyszerűbben: „Hogyan fogjunk hozzá a taoizmus megismeréséhez ma Magyarországon?”

Nézzünk egy élő példát: a Magyarországon több mint tíz éve működő Magyar Taoista Egyházban (a kisegyházakat ért tisztogatásokat követően Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület) a következőképpen fognak hozzá a feladathoz.

Azért esett erre a taoista közösségre a választásom, mert éveken át az egyház/egyesület alkalmazottjaként a fordító és könyvkiadó csoportot vezettem, így van rálátásom az oktatási rendszerükre (amúgy semmi bennfentes információt nem szivárogtatok ki, minden ami itt le van írva, teljesen nyilvános és bárki számára hozzáférhető).

Az oktatás tehát a következőképpen néz ki:

Latin és görög eredetű szavak magyarítása

Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Éppen René Guénontól olvasom A mennyiség uralma és az idők jelei (második javított kiadás: Debrecen, 2006, Kvintesszencia Kiadó) című művet. Mivel a fordító, Buji Ferenc nem magyarította a műben bőséggel előforduló latin és görög eredetű szavakat (ez nem kritika, csak ténymegállapítás), összeállítottam magamnak egy szószedetet a gyakran előforduló idegen szavakból és kifejezésekből. Talán másnak is hasznos lehet, ezért itt közzéteszem.

A meghatározások és a szószármaztatások a Magyar etimológiai szótárból származnak. A könnyebb áttekinthetőség miatt a címszavakat és magyarításaikat egymás alá szerkesztettem és a félkövér kiemelést máshogy használtam, mint a szótár. A szavakat a hasonló vagy éppen ellentétes jelentésük miatt összetartozó csoportok szerint rendeztem el.

Klaudy Kinga: A fordítástudomány magyarországi meghonosítója - kitüntetés és beszélgetés

Munkásságának célja, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket találjon. Klaudy Kinga, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének alapítója 2013. augusztus 20-án vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

Idézetek a beszélgetésből:

Az ELTE bölcsészkarán végzett. Hogyan és mikor vált egyértelművé, hogy fordítástudománnyal szeretne foglalkozni? Mi vonzotta e tudományterületben?

Az egyetem elvégzése után, mint ahogy ezt a nyelvszakos bölcsészek gyakran teszik, én is próbálkoztam fordítással, és közben felfigyeltem arra, hogy a nyelvek közötti különbségek milyen nagy hatással vannak a fordítói munkára. Mikor aztán megtudtam, hogy ennek a kérdéskörnek van nemzetközi szakirodalma, azaz, hogy a fordításnak nemcsak gyakorlata, hanem elmélete is van, rájöttem, hogy az elmélet jobban érdekel, mint a gyakorlat.