filozófiai taoizmus



A dao felismerése: Bevezetés

Thomas Cleary: A fordító bevezetése
(Részlet A dao felismerése című kötetből)

Forrás: Liu Yiming, ford. Thomas Cleary: A dao felismerése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, megjelenés előtt).

Jelen kiadvány az egyik legszakavatottabb taoista író, a kora modern időkből származó Liu Yiming által megfogalmazott meditációk gyűjteménye. Egyszerű, világos stílusban, természeti és misztikus jelenségeket idéző hasonlatokban mutatja be a taoizmus elveit és gyakorlatait.

Az 1737 körül született Liu először kamaszévei elején kezdett a taoizmus iránt érdeklődni. Saját elmondása szerint mindenféle állítólagos tanítókat meglátogatott, és évekig találomra tanult. Fiatal felnőttként súlyosan megbetegedett, és először tapasztalta meg mindannak a haszontalanságát, amit addig tanult.

Liu betegsége nem reagált a gyógyászati kezelésre, és állapota fokozatosan rosszabbodott, amíg teljesen meg nem rokkant. Ekkor szerencséjére találkozott egy valódi emberrel, egy hiteles taoista beavatottal, aki képes volt meggyógyítani. Miután teljesen elkötelezte magát a dao keresése mellett, Liu tizenkilenc éves korában elhagyta otthonát, hogy útnak induljon és az igaz tanítások nyomára bukkanjon.

A hármas egység pecsétjének lételmélete

A hármas egység pecsétjének lételmélete a rejtélyes nőiség fogalma felől megközelítve

A dolgozat webes változatát a könnyebb befogadhatóság érdekében több bekezdésre tördeltük, PDF kiterjesztésben letöltheti innen: A hármas egység pecsétjének lételmélete a rejtélyes nőiség fogalma felől megközelítve.

PDF errata: ...ahogy a főként a hīnayāna a buddhizmustól megzavart... > ...ahogy a főként a hīnayāna buddhizmustól megzavart...

Jelen dolgozat több, a taoista világképet és lételméletet taglaló blogbejegyzésünk filozófiai irányú továbbgondolása. Elolvasása előtt, a dolgozatban használt alapfogalmak megértése érdekében érdemes átnézni az alábbi cikkeket:

A taoizmus negatív meghatározása

A taoizmus pozitív meghatározása

A kozmikus taoista világkép

A rejtélyes nőiség

A hármas egység pecsétje (Cantong qi 參同契)

Az egység és a kettősség határán álló rejtélyes nőiség

A hármas egység pecsétje (Cantong qi 參同契; ezután az Egység) a létre vonatkozó elméletét a megnevezhetetlen Dao 道 felől indítja. Ez az a legfölsőbb fogalom, amely minden további kibontakozást, létesülést magában foglal, illetve áthat.

(A ’fogalom’ szót nem pusztán az ember fejében lévő szóként vagy képzetként értjük, hanem valamilyen létezést, illetve ez esetben a Létet megnevező ontológiai valóságként.)

Más megközelítésekben ez a kiindulópont a wujinek 無極 felel meg, azaz annak az egységnek, amelyben semmiféle különbségtétel nincs. A megnevezhetetlen Dao minden egyedi létezés, minden jelenség fölött áll, minden más létezésnek alapot ad, ezért nyugati terminussal Létnek is nevezhetjük. Alkímiai szempontból ez a tiszta yang (chunyang 純陽), amelyet buddhista hatásra a későbbi qigong 氣功 szövegek gyakran ürességnek (xu 虛) neveznek.

Az üresség a taoizmusban

Az üresség (xu 虛) a taoizmusban

A következő a helyzet: a kínai xu 虛 írásjegyet (mely a taoista kozmológiában a megnevezhetetlen dao 道 szinonimája, lásd például ebben a cikkben a létesülés szintjeit ábrázoló képen) és a szanszkrit śūnyatā szót (mely a buddhizmus egyik kulcsszava) egyaránt 'ürességnek' szokták magyarra fordítani. Angolul mindkettő esetében az emptiness, voidness vagy ritkábban a vacuity, abstraction fordításokkal találkozhatunk.

Ebből az azonos fordítói gyakorlatból természetesen a legtöbb Olvasó azt a (könnyelmű) következtetést vonja le, hogy biztosan mindkét kulcsszó ugyanazt takarja, ezért a buddhizmus és a taoizmus ugyanazt tanítja. (Nos, lehet hogy így van, mivel azonban egyik korábbi bejegyzésünkben ráirányítottuk a figyelmet a két rendszer közötti egynémely különbségre, mi inkább hajlunk afelé, hogy a két rendszer nem ugyanoda szeretné eljuttatni gyakorlóját.)

A fordítói kérdésben (hogyan érdemes a śūnyatā-t fordítani) nem tudunk tényadatokra alapozottan állást foglalni, hiszen ahhoz körbe kellene járnunk, hogy mit takar ez a kulcsszó az egyes buddhista rendszerekben – ennek kifejtését meghagyjuk a buddhistáknak. Viszont a xu taoizmusban betöltött szerepéről találtunk egy használhatónak tűnő részletet.

Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

II. rész, 2. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

'Természetesség' a taoizmusban

'Természetesség' a taoizmusban

Mivel a taoizmus kapcsán sokszor használják a ’természetes(ség)’ szót, nézzük meg, hogy mit is takar az eredeti kínai kifejezés (félkövér kiemelések és aláhúzások tőlem):

ziran 自然: „maga olyanság”, „spontaneitás” („természetesség”)

A fogalompár első terminusa (zi), melynek jelentése „maga”, „saját”, eredeti írásjegyét tekintve grafikailag megegyezik a bi („orr”) ideogrammal, amely egy orr jól kivehető rajza, kiemelten jelezve eredetileg antropomorf értelmét. A másik terminus (ran), amely a Shijingben „olyan”, „hasonló” jelentésben fordul elő, a Lunyuben „jóváhagy”, „megerősít” értelemben szerepel.

A 'taoizmus' meghatározása

Bevezetés: A 'taoizmus' meghatározása

Ahogy azt korábban jeleztük, a taoizmusról szóló cikksorozatunk első része alapfogalmak meghatározásával foglalkozik. Némi adatgyűjtés után arra jutottunk, hogy nem is több, hanem csupán egyetlen alapfogalmat járunk körbe, mégpedig a ’taoizmust’. Az első lépésben lássuk egy, a taoizmus kutatásához nagyban hozzájáruló szerző meglátásait arról, mi is a taoizmus (az alábbi fordítás letölthető innen):

daojia 道家: Taoizmus; „az Út átadási vonala(i)”

A daojia kifejezés a tudósvilágban vita tárgyát képezi. Elsősorban abban a kérdésben oszlanak meg a vélemények, hogy a korai taoizmus „iskolát” vagy „átadási vonalat” alkotott-e, ahogy azt a jia kifejezés sugallja, másodsorban pedig a daojia és a *daojiao megkülönböztetésében – utóbbit gyakran a taoizmus vallásos formáinak megnevezésére használják.