alkímiai taoizmus



A kozmikus alkímiai világkép – gyakorlat

III. rész, 3. szakasz:
A testre rávetített kozmikus taoista alkímiai világkép gyakorlati alkalmazása (benső alkímia)

Előző cikkünkben a kozmikus taoista világképet megfeleltettük az emberi test egyes területeinek és ezzel eljutottunk a taoista benső alkímiához. Most mindezt lefordítjuk a testi gyakorlatok nyelvére.

Az első mondatunkból természetesen következik, hogy bármilyen gyakorlat megkezdése előtt ajánlott megismerni a mögöttes világképet, melybe a módszertan beleágyazódik. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további (a mögöttes világképet feltáró) részeit megtalálja itt.

Az alaphelyzet

Ahogy azt a létesülést taglaló előző részekben már kifejtettük, jelenlegi létállapotunkat az egymással állandó kölcsönhatásban álló yin-yang 陰陽 jellemzi, amit a taoista alkímiában a kan 坎 ☵ és a li 離 ☲ jósjelekkel (gua 卦) szoktak ábrázolni (1. ábra).

1. ábra. Az alaphelyzet és az átalakítás elkezdése

A kozmikus alkímiai világkép és az emberi test

III. rész, 2. szakasz:
A kozmikus taoista alkímiai világkép rávetítése az emberi testre

Előző cikkünkben áttekintettük a kozmikus taoista világképet, most pedig ezt a világképet rávetítjük az emberi testre, eljutva ezzel a taoista benső alkímiához. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

1. ábra. A kozmikus taoista világkép és az emberi test megfeleltetése.
A kép forrása
megtalálható itt.

A lefelé irányuló nyíl a tiszta yang (chunyang 純陽) útját jelöli, melyet alászálló mozgás, megszilárdulás, elsötétülés és a fény elrejtőzése jellemez. A fölfelé mutató nyíl a megfordítást jelöli, mely a módszerként szolgáló szemléletmódot írja le (ahogy előző cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet, a számok nem mennyiségeket, hanem minőségeket jelölnek, ezért ne tessék fennakadni azon, hogy a daót nullával jelöljük):

A kozmikus taoista világkép

III. rész, 1. szakasz:
A kozmikus taoista világkép

Előző cikkünkben összevetettük a taoizmust néhány más eszmerendszerrel, most pedig rátérünk a taoizmus alapjául szolgáló világképre.

Ez a rész szorosan kapcsolódik a taoizmus pozitív meghatározásához, annak tulajdonképpen a folytatása, ezért először azt ajánlott elolvasni. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Mivel nem tudjuk elkerülni néhány idegen szó használatát, kezdjük a magyar jelentéseikkel (a szószármaztatások Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárából valók, betoldásainkat és kiegészítéseinket szögletes zárójelben mellékeljük):

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre’. Eredete a görög kozmosz ‘világmindenség’, [‘világegyetem, rendezett mindenség’].

kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’. Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’. Eredete a görög gonosz (‘származás, eredet’).

kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’. Eredete a görög logosz (‘vélemény, tanulmány’ [‘valamilyen tudás módszeres elrendezése, tudomány']).

Mi a taoizmus (pozitív meghatározás)

II. rész, 2. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus:
az igazság

Taoizmusról szóló cikksorozatunk előző részét a következő kérdésnél hagytuk abba (az összes cikk elérhető a tartalomjegyzék oldaláról):

Ha attól taoizmus a taoizmus, hogy az együtt haladást hirdeti a megnyilvánult természettel, pontosabban a természet rendjével és törvényeivel, és mindennek eszközeként a három kincs ápolását javasolja, akkor ez jól hangzik és (félig) igaz is, csak éppen kimarad belőle a lényeg (az igazság másik fele), hogy mindezt MIÉRT is érdemes a taoizmus szerint tenni?

Ezt járjuk körbe a következő részben, mert álláspontunk szerint ez foglalja magában a taoizmus lényegi vonását.

Nos tehát. Mire jó ez az egész csinnadratta, miért érdemes a három kincset (sanbao 三寶) ápolva együtt haladni a természet törvényszerűségeivel? Induljunk kicsit távolabbról.

Mi nem a taoizmus (negatív meghatározás)

II. rész, 1. szakasz:
Mitől taoizmus a taoizmus: elterjedt féligazságok

A taoizmusról szóló cikksorozatunk jelen része áttekinti, hogy a taoizmus meghatározásakor, lényegi vonásának megnevezésekor, rendszerint milyen válaszok hangzanak el. Ebben az áttekintésben még csak a negatív meghatározásig jutunk el, és a féligazságokat vesszük számba. A pozitív meghatározás a következő rész témája lesz.

Miért foglalkozunk a negatív meghatározásokkal?

Először is tisztázzuk, hogy mi szükség a negatív meghatározás(ok)ra. Az ezoterikus vagy épp romantikus beállítottságú emberek természetesen egyből reagálhatnak azzal, hogy nem valami ellen, hanem velemiért kell és érdemes küzdeni.

Aranyelixír (jindan 金丹)

Forrás: Fabrizio Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism (Routledge, London and New York, 2008), jindan szócikk, 551–555. o.

A dőlt betűkön kívül a kiemelések e bejegyzés szerzőjétől származnak.
A szócikket a könnyebb olvashatóság érdekében a nyomtatásban megjelent eredetinél több bekezdésre tördeltük.
A csillag (*) azt jelöli, hogy az adott kifejezés megtalálható az enciklopédia szócikkei között.

A modern tanulmányok rendszerint *waidanként (külső alkímia) vagy *neidanként (belső alkímia) utalnak az elixírekkel dolgozó kínai művészetekre, az alkímiai szövegek szerzői azonban gyakran az aranyelixír útjának (jindan zhi dao 金丹之道) nevezik hagyományukat.

Pages